1946 óta nem volt olyan magas a világban a fegyveres konfliktusok száma, mint 2023-ban, bár paradox módon csökken a konfliktusban álló országok száma – derül ki egy hétfőn közzétett norvég tanulmányból, írja az AFP-re hivatkozva az Agerpres.

Tavaly világszerte 59 konfliktus volt, ezek csaknem fele (28) Afrikában – derül ki az Oslói Békekutató Intézet (Prio) jelentéséből. Afrika után a világnak a fegyveres konfliktusok által leginkább érintett régiói Ázsia (17), a Közel-Kelet (10), Európa (3) és Amerika (1) voltak. A konfliktusban lévő országok száma azonban a 2022-es 39-ről 2023-ra 34-re csökkent. A svédországi Uppsala Egyetem által nemzetközi és civil szervezetektől gyűjtött adatok szerint a harci halálesetek száma is megfeleződött (mintegy 122 000-re), azonban az ukrajnai orosz invázió és az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista mozgalom között zajló gázai konfliktus közepette ez a szám továbbra is a harmadik legmagasabb 1989 óta.

„A hidegháború vége óta soha nem volt ilyen magas a globális erőszak szintje” – mondta Siri Aas Rustad, a Prio kutatója és a jelentés vezető szerzője, aki az 1946 és 2023 közötti tendenciákat vizsgálja.

„A számok azt mutatják, hogy a konfliktus általános képe egyre összetettebbé vált, több harcos tevékenykedik egyazon ország területén” – hangsúlyozta. Prio szerint a konfliktusok növekedésének oka az Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten elterjedt Iszlám Állam dzsihadista csoport jelenléte, valamint az egyre több nem állami szereplő, például a Dzsama'at Nusrat al-Islam Wal-Muslimin (JNIM) dzsihadisták részvétele. „Ez a fejlemény egyre nehezebbé teszi az olyan szereplők, mint a humanitárius csoportok és a civil társadalmi szervezetek számára a mozgást (...) és az emberek életének javítását” – tette hozzá Rustad. Bár tavaly csökkent a harcokban elhunytak száma, az elmúlt három év háborús halálos áldozatainak száma 30 éve a legmagasabb.