A Gázai övezet humanitárius tragédiája és a palesztin-izraeli konfliktus kegyetlen valósága került terítékre Kolozsváron dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora és Közel-Kelet szakértő előadásában. Az eseményt a BBTE Magyar Történeti Intézet szervezte csütörtök délután. Az előadó a médiában alulreprezentált aspektusokra hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a Gázai övezet helyzetének megoldása nem jelenti egyben a palesztin kérdés teljes megoldását is, márpedig anélkül az egész térség helyzete „ingatag és veszélyes” marad.

N. Rózsa Erzsébet mindenkit emlékeztetett, hogy a konfliktus, 2023. október 7-én tört ki, amikor a Hamász brutális terrortámadást indított a Gázai-övezetet elzáró falon/kerítésen keresztül, megölve 1200 személyt, túszul ejtve 240-et.

„Ez a támadás mindenkit váratlanul ért, az ott élő állampolgárokat is, és az ott zajló nemzetközi zenei fesztivál résztvevőit is, akiket megtámadtak. Biztosra lehetett venni akkor, hogy Izrael ezt nem hagyja válasz nélkül, és úgy is lett. Az izraeliek légicsapásokat indítottak és bevonultak a Gázai övezetbe” – mondta a szakértő. Mint kifejtette, a legfrissebb adatok szerint a Gázai övezetben 24 ezer halott van, ennek 70 százaléka nő és gyermek. A túszok kapcsán elmondta: mára 139 túszt engedtek szabadon, többen meghaltak, és vannak, akiket még mindig fogva tartanak.

Melyek voltak a háború előzményei?

A Közel-Kelet szakértő kiemelte a konfliktus előzményeit, rámutatva, hogy nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg nem volt a közelben október 7-én, hiszen Ciszjordániában voltak az elmérgesedett helyzet miatt, ahol korábban zsidó telepesek palesztinokat lőttek le. Véleménye szerint ugyanakkor a támadást nem választhatjuk el az előző 75-80 év történelmétől sem, amit előbb az arab-izraeli háborúk jellemeztek, majd a palesztinok és izraeliek küzdelme, illetve az arab-izraeli békefolyamat keretében 1993-ban létrejött oszlói megállapodás.

A másik ok, ami szerinte ott van a háttérben, az izraeli belpolitika, és annak a nagyon erőteljes jobbra tolódása, de ugyanúgy ott van a palesztinok közötti törés, a két terület – Ciszjordánia és a Gázai övezet – különböző irányítás alatti élete, valamint a palesztinok közötti politikai viták és különbözőségek. „Nem elválasztható attól sem, hogy Ciszjordániában a zsidó telepesek gyakorlatilag következmények nélkül támadtak meg és támadnak meg most is palesztinokat. Meg kell jegyezni, hogy mindkét oldalon, tehát úgy izraeli oldalon, mint a palesztin oldalon, súlyos belpolitikai válságok vannak most már évek óta, amelyektől nem tudjuk függetleníteni a lehetséges megoldásokat sem” – vélte.

N. Rózsa Erzsébet szerint azt is mondhatjuk, hogy már az ókorban elkezdődött a konfliktus a két nép között, de a 19. században csúcsosodott ki, amikor a cionizmus hatására az Európában élő zsidók Palesztinában kezdtek letelepedni, és elindul a szórványos bevándorlás. A két világháború között a zsidóüldözés hatására egyre többen költöztek Palesztina területére, a második világháború után, és a Szovjetunió felbomlása után további hullámok érkeznek milliós nagyságrendben.

A szakértő térképpel is bemutatta, hogyan csökkent a palesztin terület 1917 óta. A sárgával jelölt területek palesztin kézben vannak, míg a zölddel jelöltek zsidó kézben. Az évek során, és főleg Izrael állam létrehozása után annyira lecsökkent a palesztin területek száma, hogy mára már nincs egybefüggő területe a palesztinoknak.

Körülbelül 1000 gyermeknek kellett érzéstelenítő nélkül amputálni valamilyen testrészét

A Közel-Kelet szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a történelmi Palesztina területén nagyjából annyi zsidó él ma, mint palesztin; a Jordán-folyó és a Földközi-tenger közötti részen nagyjából 7-8 millió zsidó és 7-8 millió palesztin él. A konfliktus megértéséhez szolgál véleménye szerint az is, hogy belelássunk a politikai folyamatok alakulásába. N. Rózsa Erzsébet a Hamász megítélése kapcsán elmondta, 2023 szeptemberében a palesztinok 27 százaléka mondta, hogy a Hamász képviseli a legjobban az érdekeiket, míg 2023 novemberében már a 76 százalékuk viszonyult pozitívan a szervezethez. Hozzátette, Gázában csökkent a Hamász támogatottsága a háború óta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelben az elmúlt évek öt választásán nagyon megerősödtek a palesztinellenes hangok az új kormányban, támogatva a zsidó telepesek földfoglalását Ciszjordániában, és ellenezve a palesztin államot.

N. Rózsa Erzsébet szerint az egyik legnagyobb baj jelenleg a Gázai övezetben, hogy bár megy humanitárius segítség, de sokkal kevesebb, mint kellene. Óriási éhezés van, vízhiány, nincs tiszta víz, és az alapvető szükségleteket sem tudják kielégíteni az emberek: nincs fedél a fejük fölött, nincsenek gyógyszerek. A gázai övezet északi részének 70 százalékát teljesen lerombolták és a déli részben is zajlanak a hadműveletek. „Nyilván az izraeli hadseregnek az a célja, hogy a Hamász harcosait és a Hamász infrastruktúráját megsemmisítse, de ha egy Hamász-tag egy ötemeletes házban lakik a családjával, akkor az egész ház pusztul, sőt, még a szomszéd házak is” – magyarázta.

Óriási probléma ugyanakkor, hogy nincsenek megfelelő gyógyszerek és nincsen érzéstelenítő sem a műtétekhez, és a legfrissebb adatok szerint emiatt legalább 1000 gyereknek kellett valamilyen testrészét érzéstelenítő nélkül amputálni. Ugyanakkor rengeteg orvos és ápoló személyzet halt meg a bombázásokban, és a katonai műveletek mellett az egyik legnagyobb fenyegetés valamilyen járvány kialakulása. Az ENSZ attól tart, hogy ha járvány tör ki, akkor az minimum a lakosság 25 százalékával fog végezni.

Mikor lehet vége a konfliktusnak?

N. Rózsa Erzsébet elmondta, téves volt az a korábbi feltételezés, hogy a palesztinok helyzetének rendezése nélkül lehet béke a Közel-Keleten, ahogy téves az a feltételezés is, hogy a Gazai-övezet helyzetének megoldása megoldja a palesztin kérdést is. A szekértő szerint az első nagy kérdés az, hogy Gázában a háborús helyzetnek, a bombázásoknak és a hadsereg akcióinak mikor lesz vége. Ezt sajnos még nem jelzi előre semmi, mondja, bár az utóbbi napok hírei arról szóltak, hogy az izraeli hadsereg egy részét visszavonták a Gázai övezetből, és átcsoportosították Ciszjordániába, ahol szintén „pattanásig feszült a helyzet”, illetve a libanoni határra, ahol attól tartanak, hogy a Hezbollah beavatkozik, annak ellenére is, hogy a vezetője többször elhatárolódott ettől.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a Gázai helyzet megoldása fontos, de önmagában nem jelenti a teljes palesztin-izraeli konfliktus megoldását. „Mára egyre nyilvánvalóbb, és pont az elmúlt három hónap – a terrortámadás és annak következménye – mutatta meg, hogy önmagában csak Gáza megoldása nem jelenti az egész palesztin kérdésnek a megoldását. Márpedig az látszik, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül az egész térség helyzete nagyon ingatag és veszélyes marad” – vélte.