Egyre több jel utal arra, hogy Nicușor Dan államfő és Maia Sandu moldovai elnök politikai célkitűzésként kezelik Románia és Moldova egyesülését. Brüsszel egyelőre elfogadó állásponton van, a megvalósításhoz azonban az Egyesült Államok rábólintása is kell. Nagy-Románia létrejöttével az erdélyi magyarok számaránya, politikai képviseletének érdekvédelmi súlya tovább csökkenne.     

„Moldovának magának kell döntenie a jövőjéről” – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás felgyorsítása érdekében működhet-e „B tervként” a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülése. Metsola a NewsMaker.md portálnak adott interjújában elmondta: a társadalom megosztására és destabilizálására irányuló folyamatos kísérletek – beleértve a dezinformációs kampányokat – ellenére a moldovai állampolgárok továbbra is az európai jövőt választják. 

„Látjuk és érezzük ezt az eltökéltséget, és az üzenetem minden ilyen polgár számára a következő: itt vagyunk, mellettetek” – fogalmazott Roberta Metsola. Hangsúlyozta, hogy az előrelépések kézzelfoghatók, és a Moldovai Köztársaság egyre közelebb kerül az európai egységes piachoz. Chișinău álláspontja szerint a Moldovai Köztársaság elsődleges célja továbbra is az Európai Unióhoz való csatlakozás, mivel ezt a külpolitikai irányvonalat támogatja az állampolgárok többsége. Ugyanakkor az utóbbi időben a posztszovjet köztársaság majdnem mindegyik vezető politikusa  jelezte: a Romániával való egyesülés alternatíva lehet az EU-tagság elérésére, amennyiben a csatlakozási folyamat megreked.

A Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésére a szakértők is az európai integráció „történelmi rövidítéseként”, valamint egy életképes „B tervként” tekintenek. Legutóbb Anatol Țăranu moldovai politológus beszélt arról, hogy az „újraegyesítés” az euroatlanti integráció „legitim és gyors módja”. Romániában is egyre gyakrabban vetik fel a kérdést. Eugen Tomac,  Nicușor Dan elnök tiszteletbeli tanácsadója és korábbi miniszterelnök-jelöltje úgy látja, az EU, a NATO és az Egyesült Államok, azaz Románia stratégiai partnerei tisztában vannak a „kulturális és történelmi valósággal”. Megjegyezte ugyanakkor: a témát „rendkívül felelősségteljes módon” kell kezelni.

Kapcsolódó

Két év múlva jöhet Románia és Moldova egyesülése

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak első, alapvető fontosságú fejezeteit június 16-án nyitják meg.

B terv Moldovai Köztársaság egyesülés román-moldovai egyesülés

Az egyesülés ügyében nincs teljes egyetértés a két ország lakossága körében,. Maia Sandu – aki nyilvánosan kijelentette, hogy egy esetleges népszavazáson igennel szavazna az egyesülésre – nem győzi hangsúlyozni a felmérések adatait, amelyek szerint az egyesülést ellenzők aránya továbbra is magas, Moldovában a többség elutasítja azt. Romániában a megkérdezettek körülbelül egyharmada úgy véli, az egyesülés a következő tíz évben megvalósul. A romániaiak relatív többsége támogatja az egyesülést. 

Sebastian Lăzăroiu volt elnöki tanácsadó egy minapi elemzésében azt írta, Nicușor Dan hosszabb távú politikai projektje Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítése lehet. Szerinte az egyesülés gondolata mélyen gyökerezik a román nemzeti politikai mitológiában, és egy ilyen projekt csökkenthetné az AUR és vezetője, George Simion politikai előnyét. Megjegyzi: az egyesüléshez nem elegendő a Bukarest és Chișinău akarata, a projektnek szüksége lenne az Európai Unió támogatására, az Egyesült Államok jóváhagyására, valamint legalább hallgatólagos elfogadásra Oroszország részéről.

Washington akadályt jelent 

Lăzăroiu szerint a legnagyobb akadályt jelenleg nem Európa, hanem az amerikai politika jelenti. Úgy látja, hogy egy ilyen nagyszabású geopolitikai projekt csak erős nemzetközi garanciák mellett valósulhat meg, és ehhez Washington támogatása elengedhetetlen. A szociológus szerint a jelenlegi amerikai vezetés egyelőre hűvösen és korlátozott érdeklődéssel figyeli a térséget. A volt tanácsadó ugyanakkor úgy véli, a Donald Trump környezetéhez kötődő gazdasági szereplők érdekeinek összehangolása kedvezőbb hozzáállást eredményezhet Washington részéről.

Andrei Caramitru politikai elemző, Dan Barna korábbi USR-elnök egykori tanácsadója szerint a következő két év és fél - amíg Maia Sandu mandátuma tart - fő témája a Romániával való egyesülés lesz. Úgy látja, Moldova gyors EU- és NATO-csatlakozásának más útja nincs. „Az az elképzelés, hogy a Moldovai Köztársaság valahogyan gyorsan beléphet az EU-ba, teljesen illuzórikus. Elég felidézni a Schengenhez vezető utunk történetét. Elég, ha akár egyetlen EU-tagállam is vétót emel. És legalább egy ország vétózni fog – orosz ösztönzésre vagy belpolitikai számításból – ez elkerülhetetlen” – fogalmazott Caramitru.

Mint Facebook bejegyzésében írta, ebben a kontextusban kell látnia azt, ami Romániában történik. Megjegyezte: Oroszország számára az egyesülés teljesen elfogadhatatlan. Szerinte Moszkvának jelenleg nincs közvetlen befolyása Chișinăura, mivel Maia Sandu egyértelmű többséggel rendelkezik. „Ott nem tudnak mit tenni. Ezért a célpont Románia lesz. Ahol sebezhetők vagyunk, mert a PSD és az AUR együtt parlamenti többséggel rendelkezik, és nagy részük az orosz érdekekhez való igazodás miatt van ott, hogy ez világos legyen” – fogalmazott az elemző. Hozzátette: a helyzet egyáltalán nem egyszerű, „de történelmi lehetőség előtt állunk”. Ezért Andrei Caramitru döntő fontosságúnak tartja, hogy egy „románbarát, egyesüléspárti, nyugat felé orientált kormányunk legyen”. 

Ami az esetleges egyesülés magyar vonatkozását illeti, a területileg kibővült ország lakosságának létszáma mintegy két és fél millióval növekszik. Ezáltal az alig több mint egymilliós erdélyi magyarság aránya tovább csökkenne, ami a politikai érdekérvényesítés ellehetetlenülését is magával hozná. Románia és Moldova egyesülése újra napirendre emelhetné a decentralizáció, az erősebb regionális önigazgatás kérdését, mivel a moldovai oroszajkúak, a Prut keleti oldalán élő oroszok, ukránok, gagauzok helyzete is új megoldásokat igényelne.