Továbbra sem lehet tudni, hogy megszavazza-e a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, s ha igen, mikor voksolnak a kérdésben. A helyzeten valószínűleg segítene egy magyar-svéd miniszterelnöki találkozó. Ulf Kristersson svéd kormányfő előbb időszerűtlennek tartotta, majd elfogadta Orbán Viktor meghívását egy budapesti egyeztetésre.     

Hosszú halogatás után kedden a török parlament kedden megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Szerdán Joe Biden amerikai elnök máris levélben kérte a kongresszus és a szenátus külügyi bizottságát, hogy „késedelem nélkül hagyják jóvá” az F–16-osok eladását Törökországnak.

Az ankarai igen után Budapestre szegeződik a világ, vagy inkább a NATO szeme, mivel Magyarország maradt az egyetlen NATO-tag, amelynek parlamentje még nem szavazta meg a svéd csatlakozást. Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója egy interjúban azt mondta, a magyar parlament ülésezési rendje eltér a török parlamentétől, többek között ezért is Magyarország az utolsó állam, amely ratifikálhatja a kérelmet. 

Szerdán Orbán Viktor megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát. Ezt elmondta a NATO-főtitkárnak is akivel telefonon tárgyalt. Jens Stoltenberg a megbeszélés után üdvözölte, hogy Orbán Viktor és a magyara kormány egyértelműen támogatja Svédország NATO-tagságát. „Várom a ratifikációt, amint újra összeül a parlament” – tette hozzá a főtitkár.

A magyar kormánypárti képviselők egy része viszont úgy látja, mivel Svédország politikai elitje az elmúlt tíz évben támadta Magyarországot, további politikai konzultációkat kérhetnek. Orbán Viktor egyébként meghívta Magyarországra svéd kollégáját azzal a céllal, hogy megtárgyalják a skandináv állam NATO-csatlakozásának kérdését. Ulf Kristersson a meghívás hírére azt nyilatkozta, hogy „jelenleg nem lát okot arra, hogy tárgyaljanak”. Hozzátette: reméli, hogy Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a svéd tagságot. 

Később a stockholmi állami televízió közölte a svéd miniszterelnök hivatalos válaszát Orbán Viktornak, ami egészen másként hangzik, mint az első nyilatkozat. „Köszönöm január 23-i levelét és meghívását Magyarországra. Egyetértek Önnel abban, hogy az országaink közötti intenzívebb politikai párbeszéd előnyös lenne. Mint említette, több közös érdek is felmerül – kétoldalúan, a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos együttműködésre; az EU-ban, tekintettel az Ön soron következő elnökségére, és természetesen a NATO-n belül, mint szövetségesek. Svédország NATO-tagságának ratifikációs folyamatának lezárása a magyar parlamentben szilárd alapot teremt a kétoldalú kapcsolatunk előrehaladásához, a kölcsönös megértés és bizalom megerősítéséhez. Várom, hogy mindezeket a kérdéseket mélyebben megbeszélhessük Önnel Budapesten, mindkettőnk számára megfelelő időpontban. Ezen kívül lehetőségünk lesz találkozni a február 1-i, fontos brüsszeli Európai Tanácson is” - idézte a Mandiner a svéd választ. 

Közben Kövér László, a magyar parlament elnöke is nyilatkozott az ügyben. Mint az Indexnek adott interjújában togalmazott, a kormány álláspontja világos volt az első pillanattól: támogatja a NATO-bővítést, teljesen függetlenül attól, hogy adott esetben a kabinet mögött álló képviselőknek erről mi volt a véleménye. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem vagyunk a csicskásai senkinek". - mondta az Országgyűlés elnöke az Indexnek a svéd NATO-csatlakozásról. Kövér László arra a kérdésre, nem tartja-e kellemetlennek a kialakult helyzetet, mert úgy tűnik, Magyarország ratifikálja utoljára a svéd NATO-csatlakozást, azt mondta: „miért kellene, hogy ez nekünk legyen kellemetlen? Amennyiben a svédeknek nem az, úgy én egy pillanatig sem érzem rosszul magam. Másrészt valakinek utolsónak is kell lennie".

A házelnök szerint „a svédek olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni". Hozzátette: miután a parlament jó szándékkal ratifikálta a finnek csatlakozását, Finnország azonnal csatlakozott az Európai Bíróság előtt zajló eljáráshoz Magyarországgal szemben.

Arra a kérdésre, lesz-e rendkívüli ülés a parlamentben a csatlakozás megvitatásáról azt válaszolta, nincs kétsége, hogy az ellenzéki pártok valamelyike - amelyek rendre nem a magyar érdekeket szolgálják - ennek összehívását kezdeményezni fogja, valószínűleg sikertelenül. „Egyébként nem érzem úgy, hogy valami sürgetne bennünket, sőt, szerintem rendkívüli helyzet sem állt elő" - idézte az internetes lapnak adott interjút az MTI.