A svéd szakszervezetek másfél hónapja sztrájkolnak, hogy kollektív szerződést harcoljanak ki a Teslánál. Egy kisebb (bírósági) csatát megnyert ugyan az amerikai autógyártó, de a működése gyakorlatilag megbénult a sajátos gazdasági modelljét féltő Svédországban.

Őrület! - foglalta össze tömören a véleményét Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, miután kiderült, hogy a svédországi leányvállalatánál zajló tiltakozó akció folyományaként gyakorlatilag leállt a – skandináv államban egyébként rendkívül népszerű – elektromos autóinak az értékesítése.

Pedig az amerikai milliárdos mindent megtett azért, hogy véget vessen a másfél hónapja kezdődött sztrájknak, majd miután ez nem sikerült, hogy bebizonyítsa a svéd munkásoknak a harc értelmetlenségét. Most ott tart, hogy pereli a svéd államot.

Piti konfliktus?

A konfliktus kezdetben jelentéktelennek tűnhetett. A Tesla svédországi szerelőműhelyeiben mintegy 130 alkalmazott szüntette be a munkát október 27-vel kezdődően, miután IF Metall névre hallgató szakszervezetük hiába kérte Musk cégétől, hogy csatlakozzon az ágazati kollektív munkaszerződéshez. A Tesla válasza az volt, hogy nem köt kollektív szerződéseket sehol a világon, tehát Svédországban sem. Emellett a vállalat azt állította, hogy munkásai az egyéni szerződésük alapján máris "jó vagy jobb" feltételek mellett dolgoznak, mint amit a szakszervezet követel.

Az IF Metall szerint a konkrét adatok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. De ha a Tesla történetesen tényleg jobb feltételeket biztosítana is a munkásainak – tették hozzá –, kollektív szerződés hiányában nincs semmiféle garancia arra, hogy a jövőben nem csökkenti egyoldalúan a fizetéseket vagy nem von meg bizonyos juttatásokat.

„Svédországban ilyen nincs”

Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az uniós végrehajtó testület javaslatot tesz az európai minimálbér bevezetésére, az északi országok hevesen tiltakoztak, és különösen a svédek. Azzal érveltek, hogy a készülő irányelv kiterjesztené az Európai Unió hatáskörét olyan kérdésekre, amelyek az alapszerződések szerint nemzeti kompetenciák, gyakorlati szinten pedig aláásná a „svéd modellt”.

Svédországban nem létezik a kormány által meghatározott minimálbér. Ehelyett a szakszervezetek és a munkáltatók érdekvédelme megállapodik az egyes ágazatokban fizetendő minimálbérről. Ez nemcsak a dolgozóknak jó - garantálja a fizetéseket, az egészséges munkafeltételeteket és nyugdíjat –, hanem a vállalatoknak is. Az ágazati minimálbér nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé országosan, másrészt biztosítja a társadalmi békét és a tisztességes piaci versenyt.

Nem akarnak amerikai feltételeket

Az IF Metall évek óta ösztökéli a Teslát a kollektív szerződés elfogadására, de az eddig ellenállt. Mi több, az érdekvédelem állítása szerint a „híresen szakszervezetellenes” amerikai vállalat nyomást gyakorolt az alkalmazottakra, többeket megfenyegetett, és egyéb Svédországban illegális „szervezett sztrájktörő” akciókkal nyomatékosította az álláspontját.

Válaszként a svéd munkavállalók nagy részét tömörítő LO kilenc tagszervezete szimpátiatüntetésbe kezdett. A több márkájú autószervízek elutasították a Tesla autóinak a szerelését, a kikötőkben megtagadták az amerikai gyártó autóinak a kirakodását, a posta pedig elutasította a Teslával kapcsolatos küldemények kezelését.

A dokkmunkások akciójával járó „kellemetlenséget” Musk még kibekkelte azzal, hogy közúton juttatta el az új autókat a svéd megrendelőkhöz, de mivel a Svéd Közlekedési Ügynökség kizárólag postán kézbesíti a rendszámtáblákat, a posta dolgozók szimpátiatüntetése egyet jelentett a Teslák forgalmazásának a leállásával.

Elon Musk szerint a kormánynak kötelessége biztosítani rendszámtáblákat a járműtulajdonosok számára, ezért pert indított a postai szolgálat mellett a közlekedési ügynökség ellen is. Ezt a csatát meg is nyerte a norrkopingi kerületi bíróságon, amely úgy döntött, hogy az ügynökségnek hét napon belül el kell juttatnia a rendszámtáblákat a Teslához, különben 1 millió svéd korona (körülbelül 90 ezer euró) bírságot kell fizetnie.

Ezzel a történet aligha ér véget. A svédek attól tartanak, hogy ha Teslának engednek, megrendülhet az ország kiegyensúlyozott fejlődését biztosító modelljük.  „Ha megengedjük egy óriásvállalatnak, hogy azt tegye, amit akar, mások követni fogják” – hangsúlyozta az LO. Közleményükben hozzáteszik: nem akarják a Tesla távozását, de ha Elon Musk Svédországban akar maradni, akkor el kell fogadnia, hogy “a svédek nem akarnak amerikai feltételeket”.

A Bloomberg szerint a Tesla 9 167 autót értékesített tavaly Svédországban, ahol az idei eladási listát eddig a Model Y vezeti.