A politikai erőviszonyok változása Közép-Európában gyengíti Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Donald Trump január 20-án, hétfőn kezdődő hivatali ideje mellett ez a második jelentős aggodalomra okot adó téma az ukrán diplomácia számára, állapítja meg elemzésében a Le Monde.

Közép- és Kelet-Európában egyre erőteljesebben emelkednek azok a politikai erők, amelyek ellenzik Kijev folyamatos támogatását, és ez komoly problémát jelent Ukrajna háborús erőfeszítései szempontjából. Ezek az erőfeszítések ugyanis teljes mértékben szomszédaiktól – elsősorban Lengyelországtól és Romániától – függnek, hogy biztosítsák a katonai és logisztikai ellátást – idézi a Le Monde elemzését a Rador hírügynökség.
Azt írják, a legfrissebb figyelmeztető jel Ausztriában tapasztalható, ahol a szélsőjobb hatalomra kerülhet a konzervatívokkal folytatott koalíciós tárgyalások után. Bár Ausztria a semlegessége miatt soha nem szállított fegyvereket Kijevnek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi, hogy a NATO fegyverei áthaladjanak az ország területén, ami például Olaszországból meghosszabbíthatja a szállítási időt.

A legnagyobb aggodalom Kijev számára azonban a romániai elnökválasztás – amelyet december elején, az utolsó pillanatban érvénytelenítettek az orosz beavatkozás gyanúja miatt. Az első forduló váratlan eredményeként a Moszkva-barát Călin Georgescu került az élre, aki azt ígérte, hogy minden fegyverszállítást leállít, ha megválasztják. Ez a 20 milliós lakosságú ország, amelynek több mint 600 kilométeres határa van Ukrajnával, „kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos szerepet játszik a fegyverszállításokban, mint Lengyelország" – idézik Mircea Geoană, egykori külügyminiszter és a NATO volt főtitkárhelyettesének nyilatkozatát.

Terjed a békepárti álláspont

Ha Románia többé nem engedélyezné a fegyverek áthaladását, a helyzet gyorsan katasztrofálissá válhat Kijev számára. „Nem minden szállítmány haladhat át Lengyelországon” – mutat rá Geoană. „Nem is beszélve az üzemanyag- és javítási problémákról”, amelyek ezen az EU és a NATO keleti szárnyának stratégiai országán keresztül zajlanak. Románia ezen kívül több ezer francia és amerikai katonának ad otthont, valamint részt vesz az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre történő kiképzésében.
A májusra tervezett új elnökválasztások előtt Romániát továbbra is határozottan nyugatbarát koalíció és egy olyan elnök irányítja, aki folytatja Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatását. Georgescu tovább erősítheti támogatottságát az új választásokon, különösen azáltal, hogy mozgósítja azt a választói réteget, amelyet sokkolt a szavazás eredményének törlése, amire a hatóságok nem adtak kielégítő magyarázatot.

„Jelenleg Közép- és Kelet-Európa lakosságának többsége továbbra is Oroszországot tekinti országuk fő biztonsági fenyegetésének, de ez az álláspont csökken” – erősíti meg Katarina Klingova, a Globsec nevű agytröszt kutatója, amely évente végez felméréseket a régióban.
Különösen Szlovákiában – amely szintén Ukrajna szomszédja – az a vélekedés, hogy Oroszország fenyegetést jelent, két év alatt 68%-ról 49%-ra csökkent.

A Facebook azon döntése, hogy beszünteti az álhírek elleni harcot, tovább növeli az aggodalmakat. A Moszkva-barát erők előretörését ugyanis gyakran a közösségi médián keresztül terjedő, a Covid–19 idején megerősödött összeesküvés-elméletek manipulálásával magyarázzák.

Ugyanakkor az elemzők szerint, van remény arra, hogy az amerikai elnök keményebb lesz Vlagyimir Putyinnal szemben, mint amit az eddigi várakozások sugalltak. A régió sok más szereplője azonban pesszimista, és csak a németországi választásokban reménykedik, abban bízva, hogy azok Kijev elkötelezett támogatottságát hozhatják el, amely ellensúlyozhatja a növekvő szkepticizmust a saját országaikban, valamint az EU-t felkészítheti egy esetleges amerikai visszavonulásra.