Közös nyilatkozatban ítélte el 13 EU-s tagország a magyar pedofiltörvényt

Tizenhárom európai uniós tagország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlament olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a szexuális kisebbségekhez tartozókat, és a gyermekek védelme ürügyén sértik a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot – közölte Sophie Wilmés külügyminiszter a belga külügyi tárca internetes oldalán.

Írország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Spanyolország, Finnország, Svédország és Dánia csatlakozott a nyilatkozathoz. Wilmés, aki az általános uniós ügyekért felelős miniszerek Luxembourgban zajló ülésén vesz részt, kijelentette: mivel az új magyar jogszabályok aláássák Európa alapvető értékeit, a Benelux-országok „mint a szexuális kisebbségek jogainak hagyományos védelmezői” felvetették a kérdést a tanácsülésen. Az Európai Unió értékei nem választhatók szabadon – tette hozzá.

„Kollektív felelősségünk az összes uniós állampolgár jogainak védelme, ezért kötelességünk felszólalni és reagálni, ha ezeket a jogokat és értékeket aláássák. Kötelességünk azt is elmondani partnereinknek, amikor mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy rossz útra tértek” – fogalmazott.

A Belgium kezdeményezésére megfogalmazott nyilatkozat szerint a magyar törvény módosításai tiltják a születéskori nemtől eltérő nemi identitás, a homoszexualitás, illetve a nemváltoztatás ábrázolását és népszerűsítését a 18 év alattiak esetében. Sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, és korlátozzák a véleményalkotás, valamint az információk befogadásának és továbbításának szabadságát.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
A szexuális kisebbségekhez tartozók megbélyegzése a méltósághoz való alapvető jog egyértelmű megsértését jelenti. Mivel ez a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és az önkifejezésen alapuló megkülönböztetés kirívó formája, el kell ítélni – húzták alá.

„A befogadás, az emberi méltóság és az egyenlőség az Európai Unió alapvető értékeit jelentik, nem engedhetünk meg kompromisszumot ezen elvek elfogadásában” – fogalmaztak.

Wilmés tájékoztatása szerint az aláírók arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel az uniós jog teljes tiszteletben tartásának biztosítására, szükség esetén utalja az ügyet az Európai Unió Bírósága elé. „Kiállunk minden uniós állampolgár jogainak védelme mellett” – tette hozzá.

Így reagált a magyar kormány

Magyarország úgy gondolja, hogy a családok védelme, a gyermekek fejlődésének és az egyéni életút háborítatlanságának biztosítása elsődleges kötelességünk - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Luxemburgban, az európai uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülését követően.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a gyermekek nevelésének jogát nem lehet kivenni a családok kezéből, nem szabad átadni lobbicsoportok befolyásának. A nemrégiben elfogadott pedofilellenes törvény szövegét csak az nem érti, aki nem akarja - húzta alá. "Sajnálatos, hogy Európát liberális gőzhenger tartja nyomás alatt" - fogalmazott.

Azok a viták, amelyek jogi, politikai köntösbe bújtatva olyan ideológiai nézetkülönbségekről szólnak, mint például a migrációról, a családról, a vallásról, a nemzeti identitásról alkotott vélemény, sohasem fognak nyugvópontra jutni. Ezek a viták ugyanis két világ harcát jelenítik meg - mondta az igazságügyi miniszter.

A tizenhárom európai uniós tagország állásfoglalásáról Varga Judit kijelentette: a nyilatkozat azon számos korábbi deklarációk sorába illeszkedik, amelyek kellő alapossággal végzett vizsgálat nélkül jelentik ki bizonyos magyar intézkedésekről, hogy azok ellentétesek az uniós joggal. Azok az álhírek, amelyek ezekben a nyilatkozatokban szárnyra keltek, teljességgel megalapozatlanok - emelte ki.

Magyarország álláspontja szerint a jogszabálynak nincs köze az uniós joghoz. A szubszidiaritás, és az alkotmányos, a nemzeti identitás kérdése tagállami hatáskör. Továbbá az Emberi Jogok Európa Chartája is azt mondja, hogy a szülőnek van joga ahhoz, hogy kulturális, tradicionális háttérrel meghatározza gyermeke fejlődési irányát - mondta.

Kiemelte továbbá: a magyar törvényben semmiféle diszkrimináció nincsen, a véleménynyilvánítás szabadságának a legapróbb korlátozása sem jelenik meg benne. Hozzátette: ezzel szemben a jogszabály egy védett csoport számára szeretne minimális jogokat biztostani. A magyar kormány a végsőkig küzdeni fog, hogy ez a jog a szülők kezében maradjon - tette hozzá.

Kapcsolódók

Kimaradt?