Több olyan ország is van, amelyik nem látná szívesen Ukrajnát a NATO-ban, ez pedig komoly csapást jelenthet Volodimir Zelenszkijnek - idézi a Politico cikkét a Portfólió. Az ukrán elnök a jelek szerint nehezen törődik bele a helyzetbe.   

A nemrégiben bemutatott ukrán „győzelmi terv” egyik sarkalatos pontja, hogy az ország meghívást kapjon a katonai szövetségbe, valamint a harcok befejeződését követően annak tagja is legyen. A Politico több névtelenséget kérő nyugati diplomatát is megszólaltatott az ügyben, akik elmondták, hogy Németország és az Egyesült Államok is a lassú megközelítést alkalmazzák a kelet-európai ország NATO-csatlakozásának kérdésében. Kijev azonnali meghívást kért, de az ellenállás miatt ez meghiúsulni látszik - írja a portál.

A legfontosabb érv Ukrajna elsietett csatlakozása ellen az, hogy tartanak attól a nyugati döntéshozók, hogy esetleg konfliktusba keverednek Oroszországgal. Az álláspontot Julianne Smith, az Egyesült Államok leköszönő NATO-nagykövete is hangsúlyozta: „a szövetség a mai napig nem jutott el arra a pontra, hogy kész legyen tagságot vagy meghívást felajánlani Ukrajnának”.

Berlin is osztozik az amerikaiak véleményén, és várhatóan Olaf Scholz német kancellár nem fogja támogatni Ukrajna meghívását. Nemcsak a két hatalom áll ellen az elképzelésnek, hanem olyan kisebb országok, mint Magyarország vagy Szlovákia is. Budapest és Pozsony álláspontja nyilvános, mindkét kormány nyilvánossá tette, hogy nem szeretnék Ukrajna gyors csatlakozását a szervezethez. Olyan országok is vonakodnak, mint Belgium, Szlovénia vagy Spanyolország. A Politicónak több megszólaló is úgy fogalmazott, hogy Kijevnek több lépést kellene még tennie ahhoz, hogy meghívást kapjon, így például tenniük kellene a korrupció ellen.

Dunda György kárpátaljai újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója egy korábbi Facebook bejegyzésében idézte a német Bild ukrajnai háborús szakértőjét, Julian Röpckét, aki szerint a nyugati partnerek már elutasították Ukrajna azonnali meghívását a NATO-ba, a nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz mélységi célpontok ellen, vagy azt, hogy - izraeli példára - a szomszédos NATO-tagállamok megsemmisítsék az orosz rakétákat az ukrán légtérben. A német katonai elemző szerint az ukrán „győzelmi terv” egyetlen pontja sem alkalmas arra, hogy érdemben megváltoztassa a háborús front jelenlegi tendenciáit és fordulatot hozzon abban.

Volodimir Zelenszkij közben egy döbbenetes kijelentést tett Brüsszelben a NATO-tagsággal kapcsolatban. Az ukrán elnök meglebegtette az atomfegyver gyártásának lehetőségét. Valamivel később már visszakozott. Azt mondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta - a Szovjetunió idején a területére telepített - nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt. Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik.

Zelenszkij a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva már határozottan tagadta, hogy Ukrajna atomfegyverekben gondolkodna. „Soha nem beszéltünk arról […] hogy atomfegyverek létrehozására vagy ilyesmire készülünk” – mondta  Zelenszkij.