Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve: ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.

„A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak" - fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára. Elmondta: a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva „nem diktálhat új világrendet".

Az MTI által idézett elnök aláhúzta emellett a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre, mint mondta, mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb. A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett: rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el. „Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent" - jelentette ki.

Atomfegyverről beszélt az ukrán elnök

Kitért Észak-Korea az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja észak-koreai katonákról, akik „jelenleg is kiképzésen vesznek részt", hogy aztán az orosz csapatokat támogassák.

Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta - a Szovjetunió idején a területére telepített - nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt. Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik. „Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem" - szögezte le.

Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Üdvözöltük egymást; ez jó dolog" - fogalmazott. Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre". Leszögezte: a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára". „Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke" - jelentette ki Zelenszkij.

Az ukrán államfő brüsszeli vizitje előtt a kijevi parlamentben is bemutatta ötpontos győzelmi tervét, amivel előzőleg már körbejárta az Egyesült Államokat és a fontosabb európai fővárosokat. Dunda György kárpátaljai újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója ennek kapcsán Facebook bejegyzésében idézi a német Bild ukrajnai háborús szakértőjét, Julian Röpckét, aki - mint írja - azzal kezdte posztját, hogy nem talál szavakat. Szerinte az öt pontból a nyugati partnerek voltaképp már többet is elutasítottak: Ukrajna azonnali meghívását a NATO-ba, a nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz mélységi célpontok ellen, vagy éppen azt, hogy - izraeli példára - a szomszédos NATO-tagállamok megsemmisítsék az orosz rakétákat az ukrán légtérben. A német katonai elemző szerint a terv egyetlen pontja sem alkalmas arra, hogy érdemben megváltoztassa a háborús front jelenlegi tendenciáit és fordulatot hozzon abban.

Nyugaton egyre többen szeretnék Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz ültetni

Dunda György beszámolt arról, hogy beszédében az ukrán államfő  elpanaszolta: Nyugaton egyre többen szeretnék Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz ültetni, csakhogy a „békepártiak" elfeledkeznek az igazságos béke feltételeinek megteremtéséről. Az Ukrajnában élőkön pedig azt kérte számon, hogy egyre kevesebben beszélnek a győzelemről. 

„Szerintem azért nem, mert az emberek mással vannak elfoglalva. Például azzal, hogy mikor zúdul a nyakukba az újabb orosz rakétaterror, azzal, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, meg aztán azzal, hogy az adóemelések után kevesebből kell majd gazdálkodni, meg azzal, hogy miből fizessék a megemelt rezsidíjakat, meg aztán az is fejtörést okoz, hogy napról napra minden drágul, vajon lesz-e télen áram, nem fagyunk-e meg, de a korrupció, a kényszersorozás, a szívszaggató katonatemetések, a hatósági önkény is elvonja sokak figyelmét a nagy győzelmi tervről! Jó lenne egyszerűen csak életben maradni! A szó egyenes és átvitt értelmében!” - írta a kárpátaljai újságíró.