Az előző évhez képest 18 százalékkal kevesebb, 361 325 kérelmező kapott nemzetközi védelmi státuszt az Európai Unió valamely tagállamában tavaly - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A 2025-ös adatokat rögzítő jelentés szerint a nemzetközi védelem iránt beadott kérelmeket követően a tagállami hatóságok által meghozott határozatok 51 százaléka menekültstátuszt, 25 százaléka humanitárius védelmi státuszt, 24 százaléka pedig kiegészítő védelmet biztosított a kérelmezőknek, írja az MTI.

A 2024-es adatokhoz képest a menekültstátuszt biztosító határozatok száma 0,5 százalékkal, a kiegészítő védelmet nyújtó döntések száma 50 százalékkal csökkent, míg a humanitárius védelmi státuszt biztosító végzések száma 11 százalékkal nőtt.

A legtöbb uniós védelmi státuszt tavaly Németországban biztosították 103 360 kérelmezőnek. Ez a vonatkozó uniós adatok 29 százalékát jelenti. Németországot Spanyolország (76 210 fő, 21 százalék) és Franciaország (72 930 fő, 20 százalék) követi. Ez a három ország együttesen az összes uniós szintű védelmi státusz 70 százalékát biztosította 2025-ben.

Az EU-ban tavaly a nemzeti hatóságok 832 360 elsőfokú döntést hoztak menedékjog iránti kérelmek ügyében, és további 170 175 végleges döntést fellebbezés vagy felülvizsgálat után. Az elsőfokú határozatok továbbá 325 765 kérelmezőnek biztosítottak kiegészítő védelmi státuszt, és további 35 565-en kaptak ilyen védelmet fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően.

Az elsőfokú határozatok esetében az elismerési arány uniós szinten 39 százalék volt. Fellebbezés vagy felülvizsgálat utáni végleges határozatok esetében ez az arány 21 százalék volt - tájékoztattak.

2025-ben a legtöbb elsőfokú határozat a venezuelaiaknak (92 százalék) kedvezett, majd az afgán (73 százalék) és a török (13 százalék) menedékkérőknek. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően meghozott végső határozatok pedig szíriai (67 százalék), afgán (36 százalék) és iraki (18 százalék) állampolgároknak biztosítottak uniós védelmet - tették hozzá.