Ismét Klaus Iohannis nevét emlegetik egy magas uniós pozícióval kapcsolatban. Értesülések szerint Kelet-Európa, s ezen belül is Románia, Lengyelország vagy Bulgária adhatja az újonnan létrehozandó, befolyásosnak szánt védelmi biztosi posztot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban közölte, hogy egy új uniós védelmi biztosi pozíciót szeretne létrehozni, ha a második ciklusra is maradna a posztján. Szerinte észszerű és kulcsfontosságú lenne a védelmi kapacitások megerősítése. Az Ursula von der Leyen mögött álló jobbközép Európai Néppárt támogatja a védelmi poszt létrehozását. 

Brüsszeli források szerint az egyeztetések már folyamatban vannak, Románia, Bulgária és Lengyelország adhatja az uniós biztost. A Kapital című bolgár lap úgy tudja, a legutóbbi uniós csúcson az európai vezetők egységesen támogatják az EU védelmi iparának erősítését. Fontosnak tartották, hogy az Európai Beruházási Bank legyen rugalmasabb a védelemmel foglalkozó cégeket érintő hitelpolitikájában. Eddig a pénzintézet komoly kockázatokat látott az ilyen jellegű beruházásokban.

Az uniós pozíciókat illetően szinte biztos, hogy Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság élén. Terítéken van az európai biztosok legbefolyásosabb portfólióinak sorsa is. Jól értesült brüsszeli források szerint úgy tűnik hogy az új, kulcsfontosságúnak tartott védelmi portfólió nagy eséllyel kerülhet Kelet-Európába, Románia, Bulgária vagy Lengyelország kaphatja meg ezt a posztot. 

Egyes vélemények szerint Klaus Iohannis - aki bejelentette jelöltségét a NATO főtitkári pozíciójára - tulajdonképpen arra használja fel a kampányát, hogy valamilyen magas pozíciót szerezzen Brüsszelben. A Kapital magazin úgy tudja, Ursula von der Leyen személyesen vette fel a kapcsolatot egy magas rangú román politikussal, hogy vezesse a mezőgazdasági területet az új Európai Bizottságban.

A lap ugyanakkor megjegyzi: Lengyelország is logikus választásnak tűnik a védelmi biztosi posztit illetően. Az ország már a háború előtt a GDP-je 2,4 százalékát fordította védelemre, ezzel a harmadik helyen áll a NATO-ban az Egyesült Államok és Görögország után. Jelenleg Lengyelország a GDP több mint 4 százalékát fordítja védelemre, s célja Európa legnagyobb szárazföldi hadseregének létrehozása.