A június 9-i választások után, az Európai Parlament (EP) első plenáris ülésére július 16-19. között kerül sor Strasbourgban. Július 18-án a képviselők Ursula von der Leyen második európai bizottsági elnöki megbízatásáról szavaznak.

A napirenden szerepel még az EP elnökének, alelnökeinek és quaestorainak megválasztása, illetve az Európai Tanács június 27-i ülésének következtetései, olvasható az EP honlapján.

Az EP plenáris ülése kedden az Európai Parlament elnökválasztásának első fordulójával kezdődik, majd szükség esetén további fordulókkal és az alelnökök megválasztásával folytatódik.
Az uniós jog szerint az első plenáris ülésen a Parlament megválasztja új elnökét, alelnökeit és quaestorát, valamint eldönti, hogy hány képviselő alkotja majd az egyes parlamenti bizottságokat.
A képviselők két és fél éves időtartamra választják meg elnöküket, amely megújítható. A jelölést vagy egy képviselőcsoport, vagy az összes képviselő legalább egyhuszadát (36 képviselő) alkotó csoport teheti meg. A szavazás titkos. A leadott szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt lesz az elnök. Ha három szavazási forduló után egyik jelölt sem kap abszolút többséget, a negyedik fordulóban az európai parlamenti képviselők a harmadik forduló két vezető jelöltje közül választanak. Az elnök megválasztása után a Parlament megválasztja az alelnököket, majd a quaestorokat, akik mandátuma az elnökhöz hasonlóan két és fél éves. Az EP jelenlegi elnöke a máltai Roberta Metsola, akit 2022 januárjában, már az első szavazáson megválasztottak erre a tisztségre.

Az EP ülése július 17-én az Európai Tanács 2024. június 27-i ülésén elfogadott következtetésekkel kapcsolatos vitával folytatódik. Akkor megállapodtak az uniós vezető tisztségekbe történő kinevezésekről, valamint elfogadták a 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó stratégiai menetrendet, az EU jövőbeli irányvonalát és célkitűzéseit meghatározó szakpolitikai tervet. Emellett következtetéseket fogadtak el Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a biztonságról és a védelemről, a versenyképességről, a migrációról, a Fekete-tengerről, a Moldovai Köztársaságról, Grúziáról, a hibrid fenyegetésekről, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről. Antonio Costát választották meg az Európai Tanács elnökének, Ursula von der Leyent javasolták az Európai Bizottság elnöki posztjára, és Kaja Kallast tartották megfelelő jelöltnek az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára. Ursula von der Leyennek a 720 szavazatából 361-re van szüksége,, hogy megszerezze a második mandátumát a végrehajtó testület élén. Szintén július 17-én az Európai Parlament megválasztja a quaestorokat.

Miután az EP megválasztja a bizottság következő elnökét, a tagállami kormányok döntenek arról, hogy kit jelölnek az Európai Bizottságba, de a bizottság elnöke dönt arról, hogy ki milyen posztot kap a testületben. A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése szavaz a testület egészéről. A szavazást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület hivatalba lép, várhatóan novemberben vagy decemberben.