Noha az uniós vezetők „robusztus” és „történelmi” reformról” beszélnek az új migrációs paktum parlamenti elfogadása kapcsán, a jogszabálycsomagot jobb- és baloldalról is bírálják, gyakran a brüsszeli mainstream részének tekintett szervezetek és politikusok is. Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő a kritikák és a „nem igazán meggyőző többség” alapján arra következtet, a júniusban megválasztandó új Európai Parlament borítékolhatóan felülvizsgálja a csomagot.

Ismételten bebizonyosodott, hogy „éles politikai kérdésekben a többségi döntéshozatal nem működik” – mondja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az Európai Parlament szűk többséggel elfogadta a migrációs és menekültügyi paktum reformját.

A több jogalkotási fejezetből álló csomag egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséről és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkezik. Az Európai Parlament elnöke történelmi napról és robusztus reformról beszélt a döntés kapcsán. „Több mint egy évtizede dolgozunk ezen, de megtartottuk a szavunkat, és egyensúlyt teremtettünk a szolidaritás és a felelősségvállalás között. Ez az európai út” – írta Roberta Metsola a Twitteren. Hasonlóan bizakodó hangot ütött meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.Ugyanakkor a nyolc éve készülő menekültügyi reform (az Európai Bizottság első módosító javaslata 2016 májusára datálható) bőven kapott kritikát is. Az egyik oldalról emberi jogi aktivisták, civil szervezetek bírálták, előrevetítve, hogy a kiszámíthatóbbnak szánt szabályok alkalmazása az alapvető jogok rovására mehet. Az Amnesty International közleményében „szégyenletes megállapodásról” írt, amely „növelni fogja az emberek szenvedését a migrációs útvonal minden állomásán”. A civil szervezetek valószínűsítik, hogy az eddiginél gyorsabb határeljárás a kérelmek igazságos és teljes körű elbírálásának rovására mehet, növelve a kiutasítás esélyeit.

Winkler Gyula szerint viszont a csomag legnagyobb hiányossága, hogy nem ad megnyugtató megoldást a migrációs terhek elosztására. Ennek hiánya torpedózta meg a jelenleg hatályos, dublini rendszer néven emlegetett menekültügyi szabályozást is, illetve indította el a mostani reformhoz vezető jogalkotási eljárást. Az RMDSZ politikusa emlékeztetett: a frontországok terheinek enyhítésére létrehozott kvótarendszer nem bizonyult hatékonynak, ennek ellenére a kvóták megmaradnak, még ha más néven és formában is.Az új szabályok szerint, ha például Olaszország vagy Görögország nem tud megbirkózni a területére irregulárisan érkezők számával, a többi tagállam maga döntheti el, hogy a szolidaritás és a közös felelősségvállalás jegyében milyen egyéni hozzájárulást tesz. Ez lehet menedékkérők vagy nemzetközi védelemben részesülők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulás vagy alternatív szolidaritási intézkedés, például személyi állomány kiküldése.

Magyarország és Lengyelország már jelezte, hogy nem hajlandó végrehajtani a „kötelező áthelyezést”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a migrációs reform „újabb szög az Európai Unió koporsójába”. Hasonlóan határozott nyilatkozat hangzott el az új lengyel miniszterelnöktők. Donald Tusk kijelentette, hogy Lengyelország nem fogad be menekülteket, és fizetni sem hajlandó az új „rugalmas szolidaritási” szabályok szerint. Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnökétől nem várták, hogy szembemegy a brüsszeli fősodorral. A lengyel sajtó szerint az Európai Bizottság megpróbálta meggyőzni Tuskot, hogy pártjának képviselői legalább tartózkodjanak az EP-szavazáson, de a varsói kormányfő ebbe sem ment bele. Ennek ellenére Ylva Johansson belügyi biztos a szavazás előestéjén megpróbált mentséget találni Tusknak, mondván, hogy megérti az új lengyel kormány nehézségeit, „hogy nagyon nehezen tudja elfogadni, amit az elődei után talált, amikor a tárgyalásokon nem tudta előadni a saját álláspontját". Utólag kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy a paktumban nem szerepel „a kötelező áthelyezés”, amely ellen Tusk és Orbán berzenkedik.A csomag körüli megosztottságot nemcsak az mutatja, hogy hirtelen egy táborba került az EU fekete bárányának tekintett magyar miniszterelnök és „mintagyerek” lengyel kollégája, hanem az is, hogy a történelminek kikiáltott csomag jogszabályait szűk többséggel, egyebek mellett Georgia Meloni neofasiszta pártja, a bevándorlásellenes Olasz Testvérek szavazataival sikerült csak átvinni.

Ráadásul éppen a menedékkérők elosztását nem rendelet szabályozza – amelynek az alkalmazása kötelező –, hanem egy irányelv, amelyet a tagállamoknak a következő két évben át kell ültetniük a saját jogrendjükbe. Winkler szerint borítékolható, hogy a júniusban megválasztandó új uniós törvényhozás felülvizsgálja majd „a nem igazán meggyőző többséggel” elfogadott migrációs csomagot.