Ez történt a héten az orosz-ukrán háborúban
Összefoglaljuk a frontvonalon és a diplomáciai „csatatéren” történt eseményeket az orosz-ukrán háborúban.
Április 1.
Két ukrán helikopter behatolt az orosz légtérbe és csapást mért a határ közelében fekvő Belgorodban egy olajtárolóra.
Ukrainian Mi-24s departing Belgorod at low altitude.#Ukraine #Russia #Belgorod pic.twitter.com/QTMpxX7rAe
— Zaid Ahmd (@realzaidzayn) April 1, 2022
Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.
Április 3.
Borzalmas felvételek kerültek napvilágra a hétvégén a Kijev közelében található Irpinyből és főleg Bucsából, ahol az orosz csapatok kivonulása után érkező ukránok tömegsírokat, utcán, hátrakötözött kézzel lelőtt, félig elégetett holttesteket találtak.
This is #Bucha. The outskirt of #Kyiv. Russians were killing people with their hands tied behind their backs and left the bodies near the road. I am shaking. #StopPutinNOW pic.twitter.com/ffzUV8d5xo
— Kira Rudik (@kiraincongress) April 2, 2022
A bucsai mészárlás kapott különösen nagy visszhangot, a nemzetközi közvélemény súlyos háborús bűntettnek minősítette a történteket. Az orosz fél tagadja, hogy katonái követték volna el a mészárlást, viszont egyre több műholdas és drónfelvétel, arról tanúskodik, hogy az oroszok kezéhez tagad a lemészárolt több száz embernek a vére.
Április 4.
Hétfőn átlépte a 600 ezret az ukrán-román határon át menekülő ukrán állampolgárok száma.
Felszólalt a román parlament két házának együttes ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Együtt kell megállítanunk ezeket az embereket, akik megszokták, hogy bármit büntetlenül megtehetnek. Közösen kell megállítanunk azokat, akik népirtást akarnak Európában” – mondta egy videóhívás keretében mondott beszédében Zelenszkij.Volodimir Zelenszkijnek kifejtette meggyőződését, hogy Románia részt fog vállalni Ukrajna újjáépítésében a február 24. óta tartó, Oroszország által indított háború után. „Meggyőződésem, hogy Románia mindent támogatni fog, ami szükséges az igazságtételhez (...) Meggyőződésem, hogy Románia és a román vállalatok részt fognak vállalni az Ukrajna újjáépítését célzó programokban a háború után” – mondta.
Zelenszkij arra is ígéretet tett, hogy a háború után kétoldalú tárgyalások keretében, „kölcsönösségi elvek alapján” rendezni fogják az Ukrajna területén élő román kisebbség helyzetét.
Április 5.
Ukrajna felé 471 ezren keltek át a határon az ország február 24-i orosz megtámadása óta. Hatósági közlések szerint többségükben ukrán férfiakról volt szó, de akadtak a visszatérők között olyan nők is, akik korábban biztonságos lengyelországi helyre vitték gyereküket, illetve úgy döntöttek: bár háború van, nem akarnak emigrációban élni.
Április 6.
Telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki azonnali tűzszünetet javasolt az orosz–ukrán háborúban. Orbán Viktor budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján számolt be erről, hozzátéve, azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne – mondta. Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.
A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen „hajlíthatatlan” a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.
Április 7.
Amerikai védelmi minisztériumi források szerint befejeződött Oroszország kivonulása Kijev és Csernyihiv régióiból, írja a BBC. A Kijev és Csernyihiv mellett harcoló orosz erők befejezték a visszavonulásukat a régióból, hogy Fehéroroszországban és Oroszországban hozzák rendbe és szervezzék újra magukat, mondta szerdán a sajtónak a Pentagon tisztségviselője.
Az ukrán főváros és az ország északi részén fekvő Csernyihiv környékén jelenleg nincsenek orosz katonák, erősítette meg később John Kirby, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök semmit nem ért el a stratégiai céljaiból. „Csak kisebb településeket vettek be, Harkovban nem jártak sikerrel” – mondta.
A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) szerint nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések. A BND a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel.
New drone imagery shows Russian forces firing on a cyclists in Bucha, on Yablunska Street at 50.54148, 30.228898, where multiple corpses have been filmed and photographed https://t.co/1GPF9NJjcB pic.twitter.com/CBR3DnMyyq
— Bellingcat (@bellingcat) April 5, 2022
Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy kerékpározó embert - írta a hírportálján a Der Spiegel, rámutatva, hogy bejárta a világsajtót egy felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.
Az ENSZ Közgyűlése csütörtöki ülésén megszavazta Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsból. A javaslatra 93 igen szavazat érkezett 24 nem ellenében. 58-an tartózkodtak. Magyarország és Románia is támogatta Oroszország felfüggesztését. A nemmel szavazók között a már megszokott tömörülés (Irán, Szíria, Oroszország, Észak-Korea, Belarusz, Eritrea) mellett megtalálhatjuk Kínát is, illetve olyan hagyományosan Oroszországhoz közel álló országokat, mint Tádzsikisztán vagy Üzbegisztán. A tartózkodó országok közt volt például India, Mexikó és Szaudi-Arábia.
Április 8.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írta az uniós testület csütörtöki sajtóközleménye.
Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről.
A végszavazásnál az ülésteremben levő 6 fideszes EP-képviselő támogatta a határozatot, ahogy a magyar ellenzéki honatyák is. Az RMDSZ-es Vincze Lóránt és Winkler Gyula is megszavazta az állásfoglalást.
Két rakéta csapódott be a kelet-ukrajnai Kramatorszk városának vasútállomásába – közölte pénteken hivatalos Telegram-csatornáján Olekszandr Kamysin, az ukrán állami vasúttársaság vezetője. A rakétacsapás idején több ezer ember tartózkodott az állomáson.
russians carried out two missile stikes on railway station in Kramatorsk, where evacuation of civillians was taking place. But russian war criminals not only deliberately targeted thousands of people; they've used cluster munitions.
— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 8, 2022
More than 30 killed
More that 100 injured pic.twitter.com/oj9zMCdIlz
Az ukrán védelmi minisztérium Twitter-bejegyzése szerint az oroszok kazettás bombákat használtak.
Tetjana Ihnatcsenko, a donyecki területi közigazgatás szóvivője először azt közölte, hogy legalább 27 ember, köztük két gyerek meghalt és 30 ember megsebesült a rakétacsapásban. Az ukrán hatóságok néhány órával később már arról arról számoltak be, hogy a halálos áldozatok száma 39-re emelkedett, és 87 ember megsebesült.
.jpg)
