Megnyílt az út az amerikai legfelsőbb bíróság felé a Joe Biden által jelölt Ketanji Brown Jackson előtt, miután a Demokrata Párt utolsó „billegő” szenátora, Joe Manchin bejelentette, hogy támogatja a kinevezését. Afroamerikai nő soha került még ilyen magas bírói pozícióba.

Ketanji Brown Jackson lehet az amerikai legfelsőbb bíróság 116. bírája, miután Joe Manchin nyugat-virginiai demokrata szenátor pénteken bejelentette, hogy megszavazza a megerősítését.

Joe Biden elnök jelöltjének az utolsó voksra is szüksége lesz a törvényhozás felsőházában, ahol a szavazatok 50:50 arányban oszlanak meg a demokraták és a republikánusok között, és mindössze a szenátus elnöki tisztségét is ellátó Kamala Harris alelnök biztosítja a többséget.

Az alkotmány szerint pedig Joe Biden nem írhatja alá a kinevezést a szenátus jóváhagyása nélkül. Manchin szenátor korábban több kérdésben is különutasként nyilvánult meg, kisiklatta például Joe Biden 3,5 billió dolláros szociális és klímavédelmi törvénycsomagját.

Történelmi mérföldkő

Stephen Breyer liberális bíró januárban bejelentette visszalépési szándékát, Joe Biden elnök pedig februárban közölte, hogy a 2020-as választási kampányban tett ígéretének megfelelően afroamerikai nőt jelöl a legfelsőbb bíróságba. Az 51 éves Ketanji Brown Jackson kinevezése történelmi mérföldkő lenne, hiszen fekete nő soha került még ilyen magas bírói pozícióba.

Jackson a Harvardon szerezte jogászdiplomáját, jelenleg pedig tagja az egyetem felügyelőbizottságának. Egyébként a nyáron visszavonuló Stephen Breyer mellett is dolgozott, és ő lehet az első olyan tagja a testületnek, aki korábban közvédő (public defender) volt.

Kevesebb mint egy éve nevezte ki Joe Biden a – legfelsőbb bíróság előszobájaként emlegetett – Columbia Szövetségi Kerület (DC Circuit) fellebbviteli bíróságának egyik megüresedett posztjára. Az intézmény joghatósága alá tartozik a kongresszus és számos amerikai kormányhivatal, ezért ez a legfontosabb fellebbviteli bíróság az Egyesült Államokban. A legfelsőbb bíróság kilenc jelenlegi tagja közül három a kinevezése előtt itt szolgált.

Erősödő megosztottság

Ketanji Brown Jackson kinevezését a washingtoni székhelyű fellebbviteli bíróságba még három republikánus törvényhozó is megszavazta, a múlt héten tartott szenátusi meghallgatások alapján azonban ezúttal nem számíthat ellenzéki támogatókra.

A négynapos eljárás során az igazságszolgáltatási bizottság republikánus tagjai élesen támadták a demokrata elnök jelöltjét, felróva neki, hogy bíróként kesztyűs kézzel bánt a bűnözőkkel, többek közt gyermekpornográfia-ügyekben. A legfelsőbb bírósági jelöltek meghallgatása azonban már rég nem az érintettek alkalmasságáról szól.

A most visszavonuló Stephen Breyer kinevezését 1994-ben még a szenátorok 90 százaléka támogatta – köztük a republikánusok 79 százaléka –, azonban az utána kinevezett hét bíró közül mindössze John Roberts főbíró nyerte el a szenátorok több mint 69 százalékának támogatását. Ugyancsak Roberts az egyetlen, akit az ellenzéki törvényhozók többsége is megszavazott, mutat rá elemzésében a FiveThirtyEight.

Breyer óta a hét megerősített bíró közül négy kevesebb mint 60 – az ellenzék részéről kevesebb mint 10 – százalékos támogatást kapott a szenátusban. Az utóbbiak közül három Donald Trump választottja volt: Neil Gorsuch 2017 áprilisában mindössze két demokrata szavazatot kapott, Brett Kavanaugh 2018 októberében egyet, Amy Coney Barrett pedig 2020 októberében nullát.

Ürügyek

A republikánusok ürügyként használták Ketanji Brown Jackson meghallgatását a szexuális zaklatással vádolt Kavanaugh rehabilitálására, írja véleménycikkében a The New York Times emlékeztetve, hogy a 2018-as meghallgatások idején felmerült vád kivizsgálása elsietett és hiányos volt. Továbbá a republikánusok támadásai akarva-akaratlanul muníciót szolgáltatnak a QAnonnak azzal, hogy a gyermekpornográfia állítólagos „puha” kezelése kapcsán közvetett kapcsolatot állítottak fel a demokrata bírójelölt és a pedofília között. A szélsőjobboldali szekta hívei – egy minapi felmérés szerint minden negyedik republikánus – abban hisznek, hogy a kormányzatot és a médiát Sátán-imádó pedofilok hálózata irányítja.

Körvonalazódó kultúrharc

A 2021 januárjában leköszönt Donald Trump republikánus elnök három új tagot nevezett ki a legfelsőbb bíróságba, és ezzel hatfősre gyarapította a konzervatív többséget a kilencfős bíróságon. Ilyen körülmények között egyes megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy júniusban várható döntésében a bíróság felülvizsgálja a nők abortuszhoz való jogát kodifikáló, a Roe kontra Wade ügyben született 1973-as precedenst. Az utóbbi évtizedekben a kérdés valamennyi legfelsőbb bírósági jelölt meghallgatásán téma volt. Ezúttal azonban a konzervatív törvényhozók az alkotmányban „fel nem sorolt” – vagyis az alaptörvényben tételesen meg nem fogalmazott – más jogok kapcsán is faggatták a jelöltet.

John Cornyn texasi szenátor például többször is kikérte Jackson véleményét az Obergefell kontra Hodges ügyben hozott 2015-ös határozatról, amely legalizálta az azonos neműek házasságát. Tennessee állambeli kollégája, Marsha Blackburn azt az 1965-ös ítéletet bírálta (Griswold kontra Connecticut), amely legalizálta a fogamzásgátlók használatát. Ezek alapján a Washington Post  „a Roe kontra Wade-en túlmutató kultúrharcra” számít, amely akár  a fajok közötti házasságot legalizáló Loving kontra Virginia ítélet felülvizsgálatáig terjedhet.