banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Először merül fel komolyan az abortuszjog eltörlése az USA-ban

Az amerikai a legfelsőbb bíróság elkezdte annak a Mississippi állambeli abortusztörvénynek a tárgyalását, amelynek kapcsán felmerült – most először komolyan – a nők abortuszhoz való jogát kodifikáló 1973-as precedens felülbírálása. Tucatnyi republikánus vezetésű állam vár ugrásra készen.

Az Amerikai Egyesült Államokban az alkotmánybíróságának szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság a jelenlegi generáció legfontosabb perét nyitotta meg múlt héten. A tét a Roe kontra Wade-ügyben, 1973-ban született precedens felülvizsgálata. Ezzel teljesülne az év elején leköszönt elnök 2016-ban tett ígérete, ugyanis megválasztása előtt Donald Trump azt ígérte, hogy ha lehetősége nyílna két-három bíró kinevezésére, a legfelsőbb bíróság „automatikusan” eltörölné a nők abortuszhoz való jogát kodifikáló döntést.

Az 50 évtizedes precedens – és vele az amerikai nők immár második generációja számára garantált döntési jog – felülvizsgálata egy 2018-as jogszabály kapcsán kerülhetett terítékre. A Mississippi állam törvényhozása által elfogadott szabályozás megtiltja az abortuszt a terhesség 15. hete után, kivéve az egészségügyi vészhelyzeteket és a súlyos magzati rendellenességeket. Tehát az említett időszakot követően a terhesség nem szakítható meg erőszak vagy vérfertőzés esetén sem.

Illusztráció forrása: Agerpres/EPA

A Roe v. Wade ügyben hozott 1973-as határozatával a legfelsőbb bíróság szövetségi szinten legalizálta az abortuszt. A bírák kimondták, hogy az alkotmány tételesen nem rendelkezik ugyan a kérdésről, viszont a XIV. alkotmánykiegészítés révén garantálja az anya választáshoz való jogát, előnyben részesítve azt a magzat élethez való jogával szemben, egészen a magzat életképessé válásáig. Ez általában a terhesség 24–28. hetében következik be. Az államok csak ezt követően írhatják felül az anya döntési jogát: különböző feltételekhez köthetik vagy akár megtilthatják a terhesség megszakítását, azonban ezeknek a szabályozásoknak is tekintettel kell lenniük az anya egészséghez és élethez való jogára.

Feminista érvek újracsomagolva

A mississippi abortuszkorlátozás mintegy két hónappal kinyújtja azt az időszakot, amikor az állam beleszólhat az anya döntésébe, és a nem kívánt terhesség folytatására kötelezheti. Ennek elfogadása önmagában is egyértelműen szembemegy az 1973-as precedenssel, ugyanakkor Mississippi republikánus főügyésze (az igazságügyi miniszter amerikai megfelelője) tételesen is kérte a legfelsőbb bíróságtól a Roe v. Wade-ügyben született korábbi határozata, illetve az 1973-as döntést fenntartó 1992-es ítélet felülvizsgálatát.

A Lynn Fitch által aláírt dokumentum „égbekiáltóan tévesnek” nevezi az abortuszjogok ügyében keletkezett precedenseket. Egyebek mellett azzal érvel, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően manapság a magzat korábban túléli az anyaméh elhagyását, ezért kéri „legalább az életképesség-záradék törlését”.

Mississippi legfőbb ügyészének érvelésében megjelenik egy új elem is, amely eddig nem szerepelt az abortuszellenes, magukat életpártinak nevezők arzenáljában. Eszerint az abortuszhoz való jogra már nincs szükség, mivel az elmúlt fél évszázadban elért fejlődés lehetővé teszi a nőknek, hogy sokkal könnyebben összebékítsék a gyermeknevelést és a munkát.

Jogászok szerint ez az érv a legértékesebb jogi szempontból: az abortuszjogokat alátámasztó érvek „elavultsága” legitimálhatja egy precedens felülírását. A legfelsőbb bíróságba röviddel a tavaly novemberi választások előtt kinevezett Amy Coney Barrett például hét gyereket nevel, és személyes példája a bizonyság arra, hogy a nőknek nem kell választaniuk a nagycsalád és a karrier között.

A döntéspártiak azonban elvetik a fenti érvelést, mindenekelőtt azzal, hogy – ellentétben Barrettel vagy a három gyermeket nevelő Lynn Fitch-csel – a nők többsége nem engedheti meg magának, hogy a gyermeknevelést részben „kiszervezze”, például munkaidőben bébicsőszt fizessen. Ez különösen a legszegényebbek számára probléma egy olyan országban, ahol a legtöbb munkavállaló legfeljebb hírből ismeri a fizetett gyermeknevelési szabadságot.

Kutatások kimutatták, hogy az amerikai gyermekes családok többségében a nő a fő kenyérkereső, a gyermekvállalás pedig – így tehát az abortusztilalom is – automatikus életszínvonal-romlást von maga után. Elég arra gondolni, hogy az amerikai törvények szerint szülés után az anya mindössze 12 heti fizetetlen szabadságra jogosult, ráadásul a munkavállalók csaknem fele nem teljesíti az ehhez szükséges követelményeket, a másik fele pedig általában nem tudja nélkülözni a három hónapos bevételkiesést. A különböző állami vagy segélyszervezetek csak ideiglenesen, néhány hétre vagy hónapra biztosítanak támogatást, például ingyen pelenkát vagy nedves törlőt. Hivatalos adatok szerint ezek olyan kiadások, amikre nem telik a családok közel felének szövetségi szinten, és 71 százalékának a kirívóan szegény Mississippi államban.

Politikai döntés?

Az ügy kapcsán a Donald Trump által kinevezett három „új” bíró áll a figyelem középpontjában. A januárban leköszönt republikánus elnök három új tagot nevezett ki a legfelsőbb bíróságba, köztük a testület elnökét, és ezzel a kilencfős bíróságon hatfősre gyarapította a konzervatív többséget.

A testület legújabb tagja, Amy Coney Barrett már kinevezése előtt is állást foglalt a Roe v. Wade-határozat felülbírálása mellett, a múlt szerdai meghallgatáson pedig további két kollégája jelezte, hogy támogatná az 1973-as precedens eltörlését.

Brett Kavanaugh arról beszélt, hogy mivel az alkotmány „semleges” az abortusz kérdésében, a bíróságnak „aggályosan semlegesnek” kell lennie, és az államokra kell bíznia a szabályozást. Ezzel lényegében Mississippi érvelését „visszhangozta”. Ugyancsak Kavanaugh volt az, aki a legfelsőbb bíróság által felülvizsgált precedensek „hosszú litániáját” hozta fel érvként. Csakhogy – amint arra a demokrata Sonia Sotomayor rámutatott – a felsorolt esetekben a bíróság azt mondta ki, hogy korábbi ítéleteiben tévesen nem biztosított bizonyos jogokat az állampolgároknak. (Például a feketék iskolai szegregációját előbb alkotmányosnak mondta ki.) Ezektől eltérő módon a Roe v. Wade-precedens felülbírálása jogfosztó lenne: a bíróság azt mondaná a nőknek, hogy korábban hiba volt szavatolni számukra a képességet, hogy dönthessenek a saját testükről.

Sotomayor hangsúlyozta azt is, hogy az abortusztilalom aránytalanul sújtaná a szegényebb rétegeket – a lakosság mintegy háromnegyedét –, és arra kényszerítené a nélkülöző nőket, hogy rögtönzött módszerekkel, az életüket kockáztatva próbáljanak megszabadulni a nem kívánt terhességtől, ahogyan az a kommunista Romániában történt.

A Roe v. Wade fenntartása mellett felhozott másik érv jogi természetű. Az angolszász jogrendben fontos a döntés fenntartásának (stare decisis) elve, amely kötelezi a bíróságot, hogy igazodjon a hasonló ügyben hozott korábbi ítéleteihez.

A szintén konzervatív John Roberts főbíró úgy tartja, hogy a precedenseket csak rendkívül indokolt esetben szabad felülírni, ha a korábbi döntés indoka már nem érvényes. A demokrata bírák szerint a Roe v. Wade-t illetően 1973 óta mindössze a bíróság összetétele változott; ha ilyen alapon felülbírálnak egy döntést, annak az lesz az üzenete a nyilvánosság felé, hogy „az alkotmány és annak értelmezése mindössze politikai aktus”.

Júniusban várható ítélet

A meghallgatást követően a bírák hetek vagy hónapok múltán – egyes megfigyelők szerint várhatóan a bíróság jelenlegi ülésszakának végén, jövő év júniusában – ismertetik döntésüket. Ha Mississippinek adnak igazat, azzal megnyílik az út a többi állam számára is az abortusz tiltása vagy a jelenlegieknél sokkal szigorúbb korlátozása mellett. Tucatnyi republikánus vezetésű állam már elfogadott abortuszkorlátozó intézkedéseket, amelyeket azonnal aktiválnak, mihelyt a bíróság helyt ad Mississippi keresetének.

Texasban máris érvényben van az USA legszigorúbb abortusztörvénye, amely a terhesség hatodik hetétől tiltja a terhesség megszakítását, amikor a legtöbb nő még azt sem tudja, hogy várandós. A Biden-kormányzat megóvta a szabályozást a legfelsőbb bíróságon, amely vélhetően a Roe v. Wade-precedens felülvizsgálata után tárgyalja azt. Ezzel szemben a vitatott mississippi jogszabály hatályát egy alsóbb rangú bíróság felfüggesztette.

Kapcsolódók

Kimaradt?