Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának hétfőn kezdődő kilenc hónapos ülésszaka generációk óta a legfontosabbnak ígérkezik. A kilenc bíró – akik közül hatot konzervatív elnök nevezett ki – olyan fontos ügyekről hivatottak dönteni, mint az abortuszhoz fűződő jogok visszavonása.

Több mint hatszáz amerikai városban vonultak fel a nők a hétvégén, hogy tiltakozzanak az abortusz egyre erősödő állami korlátozása ellen, és szót emeljenek az ellátáshoz fűződő alkotmányos jog fenntartása mellett. A legnagyobb megmozdulás a fővárosban, Washingtonban volt, ahol az év elején hivatalba lépett Joe Biden elnöksége alatt először szervezett Nők Menete meg sem állt a legfelsőbb bíróság lépcsőjéig.

A demonstrációk időzítése nem véletlen, hétfőn kezdődik ugyanis a legfelsőbb bíróság új ülésszaka, amelyen az abortuszjogok jövője is terítékre kerül, miután elnöksége utolsó évében a republikánus Donald Trump megerősítette a konzervatív többséget a testületben.

A szombaton lezajlott mintegy 660 tüntetés kiváltó oka közelebbről egy texasi törvény, amely megtiltja az abortuszt attól a pillanattól, hogy érzékelhető a magzat szívhangja. Szakértők szerint ez nagyjából a terhesség hatodik hetében szokott bekövetkezni, amikor a legtöbb nő még azt sem tudja, hogy várandós, éppen ezért az abortuszok 85-90 százalékát ennél később hajtják végre. Következésképp, a szabályozás múlt havi életbe lépése után az abortuszklinikák többsége bezárt Texas államban.

Az új texasi abortusztörvény a legszigorúbb szerte az Egyesült Államokban. Nem tesz kivételt a nemi erőszak vagy vérfertőzés nyomán bekövetkezett terhesség esetén sem. Az egyszerű állampolgárokra támaszkodik a tilalom betartatása érdekében, és legalább 10 000 dollár jutalmat helyez kilátásba annak, aki sikerrel perel be bárkit, aki segített egy illegális abortusz végrehajtásában.

A legfelsőbb bíróság már foglalkozott a jogszabállyal, de érdemben nem tárgyalta, mindössze elutasította – szeptember elsején hozott 5:4 arányú határozatában – a texasi törvény blokkolását. Ezután abortuszjogi képviselők és a Biden-kormány igazságügyi minisztériuma megtámadták az állami és szövetségi bíróságokon, azzal érvelve, hogy sérti a Roe kontra Wade ügyben, 1973-ban született alkotmányossági precedenst.

A texasi kerületi bíróságon pénteken tartották az első meghallgatást,  amelyen a kormány sürgette a bírót, hogy ideiglenesen függessze fel a Texas által elrendelt majdnem teljes abortusztilalmat, amelyet – érvelésük szerint – az alkotmány nyílt megsértésével léptette életbe Texas állam republikánus többségű törvényhozása és kormányzója. A Barack Obama demokrata volt elnök által 2014-ben kinevezett bíró szerint „úgy tűnik, Texas nagy erőfeszítéseket tett”, hogy megnehezítse a terhességmegszakítás tilalmának megtámadását a bíróság előtt. „Magától adódó kérdésem van az ön számára" – fordult a bíró Texas jogi képviselőjéhez. – „Ha az állam annyira bízik az abortusz korlátozásának alkotmányosságában, akkor a közvetlen tiltás helyett miért erőlködött annyira, hogy megteremtse a lehetőséget magánperek indítására?"

Kapcsolódó

Európa nagy részében nem biztosított a szabad és biztonságos abortusz

Az európai országok mintegy harmada akadályokat gördít a nők és lányok elé az abortuszhoz való hozzáférést illetően, sőt esetenként kötelezik a várandósokat a nem kívánt terhesség folytatására.

abortusztörvény Európa

A Roe kontra Wade ügyben hozott 1973-as határozatával az amerikai legfelsőbb bíróság elismerte a nők alkotmányos jogát a terhesség megszakítására, és ezzel országosan legalizálta az abortuszt. Konzervatív politikusok gyakorlatilag azóta próbálják megfordítani az 1973-as precedenst.

A legfelsőbb bíróság elé elsőként nem is a texasi abortusztörvény, hanem egy hasonló Mississippi-i jogszabály kerül. Ebben az ügyben a tagállam egyenesen azt kéri a bíróktól, hogy fordítsák meg a Roe és Wade-et.

Mississippi és Texas mellett számos más államban fogadtak el abortuszkorlátozó intézkedéseket republikánusok. Ha viszont a bíróság megdönti a precedenst, az abortuszhoz való hozzáférést már nem védi az Alkotmány, így az államok szabadon tilthatják.

A precedens megdöntése nem elképzelhetetlen. A legfelsőbb bíróságon jelenleg 6:3 arányú a konzervatív többség, és a 2016-os elnöki kampányában Donald Trump azt ígérte: olyan bírókat nevez ki a legfelsőbb bíróságba, akik adandó alkalommal „megsemmisítik a Roe kontra  Wade-et”.

Az utolsóként, a tavaly novemberi választások előtt röviddel kinevezett Amy Coney Barrett kétségtelenül ilyen. Pár éve a Texas Law Review-ban megjelent cikkében azt fejtegette, hogy nézete szerint a jogakalmazókat nem szabadna szigorú precedensekkel gúzsba kötni, vagyis lehetővé kell tenni, hogy újraértelmezzenek olyan vitatott ítéleteket, mint a híres 1973-as abortuszhatározat.