Példátlan diplomáciai vihart kavart Európa-szerte a Gázába tartó humanitárius flottilla aktivistáinak erőszakos kezelése és megalázása. Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter saját maga dokumentálta azt, amit a nyugati szövetségesek évek óta igyekeztek nem észrevenni.

Szombattól kezdve Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter nem léphet be Franciaország területére. A példátlanul drasztikus döntést néhány nappal azután jelentette be Jean‑Noël Barrot francia külügyminiszter, hogy a szélsőjobboldali politikus közzétett az X-en egy videót, amelyen a Gázába tartó segélyflotta aktivistái megkötözve, térdre kényszerítve és egyéb módon megalázva láthatók. A felvétel Asdod kikötőjében, egy rögtönzött fogdában készült, ahova a nemzetközi vizeken foglyul ejtett aktivistákat szállították. „Így fogadjuk a terror támogatóit” – ezzel a szöveggel osztotta meg a miniszter videót, amelyen az izraeli himnusz szól, miközben az aktivisták hátrakötözött kézzel térdelnek, homlokukat a padlóhoz szorítva. Bengvír izraeli zászlót lobogtatva vonul át közöttük, miközben azt kiabálja: „Üdv Izraelben! Mi vagyunk a háziurak”. Majd hallatszik, amint azt mondja egy nőt éppen megkötöző maszkos rendőröknek, hogy „szép munka, így kell ezt csinálni”.

A több mint 400 aktivista hajókon Gáza felé tartott, hogy humanitárius segélyt vigyen a romhalmazzá bombázott enklávé kétmillió lakójának, és nem utolsósorban megtörje Izrael 2007 óta tartó tengeri blokádját. Múlt kedden az izraeli hadsereg nemzetközi vizeken feltartóztatott mintegy 50 hajót, és „letartóztatta” a rajta utazókat. A szervezők szerint az eljárás során a túszul ejtett aktivistákat súlyos bántalmazások érték, egyeseket szexuális erőszak is. A fogvatartottakat konténerekbe zárták, napokig víz nélkül, félmeztelenül tartották őket, rendszeresen verték. Többen kórházi ápolásra szorultak, egyesek borda- és karcsonttöréseket szenvedtek, másoknak elektromos sokkoló vagy közelről, gumilövedékkel leadott lövés okozott sérülést.

Legalább 15 aktivista számolt be szexuális zaklatásról vagy nemi erőszakról. Többeket megalázó motozásnak, szexuális gúnyolódásnak, nemi szervek fogdosásának vetettek alá. Néhányan erőszakos behatolásról, köztük kézifegyverrel elkövetett penetrációról számoltak be. Hasonló élményeket osztottak meg korábbi segélymissziók résztvevői is, köztük a magyar állampolgárságú Walter Richárd is.

A mostani heves nemzetközi reakciókat nem Izrael erőszakos eljárása váltotta ki, hanem az a tény, hogy Itamár Bengvír videója vizuális bizonyítékkal támasztotta alá az aktivisták vádjait. Szintén sokat nyomott a latban a szélsőjobboldali miniszter botrányos kommentárja. A videót elítélte még az Izraellel kapcsolatban rendszerint óvatos Németország is. A berlini külügyminisztérium közölte: „teljes körű magyarázatot vár” a tel-avivi kormánytól a flottilla tagjai részéről felmerült „komoly” vádakra és több német állampolgár sérülésére. A Reuters úgy tudja, az olasz ügyészek meghallgatják a hazatért aktivistákat és vizsgálatot indítanak emberrablás, kínzás és szexuális erőszak gyanújával. A francia külügyminiszter közölte: olasz kollégájával közösen kezdeményezi, hogy az Európai Unió szankcionálja Bengvírt.

Kapcsolódó

A Hamász és Izrael is háborús eszközként használja a szexuális erőszakot

Két új jelentés a szexuális erőszakról megrázó atrocitásokat tár fel, amelyeket izraeliek és palesztinok követtek el egymás ellen. Alapvető különbség az elszámoltathatóság keresése.

izraeli-palesztin harcok Hamász szexuális erőszak háború

Több állam bekérette az izraeli nagykövetet magyarázatot követelve. Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság a hétvégén közös nyilatkozatban szólította fel Izraelt: haladéktalanul állítsa le a Ciszjordániában zajló telepbővítéseket. A négy állam úgy fogalmazott: az izraeli politika „aláássa a stabilitást”, és a palesztinok elleni telepeserőszak „példátlan szintre” emelkedett. A közös nyilatkozat külön elítéli és „a nemzetközi jog súlyos megsértésének” minősíti az E1 övezetben tervezett építkezést. (A többezer lakóegységet magában foglaló projekt nem titkolt célja kettévágni Ciszjordániát és ellehetetleníteni a palesztin állam létrejöttét.) A négy ország egyúttal figyelmeztette a vállalatokat: tartózkodjanak az E1-hez és más telepfejlesztésekhez kapcsolódó tenderektől, mert jogi és reputációs kockázatokkal járhat a részvétel. Ez azért érdekes, mert tavaly nyáron egy hasonló figyelmeztetés miatt vezetett be szankciókat az Egyesült Államok Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekért felelős emberjogi különmegbízottja ellen. A tisztségviselő jelentésében feltérképezte azokat a vállalatokat, amelyek Izraelnek segítettek a palesztinok elűzésében és a Gázában folytatott „népirtó háborúban”, majd levélben hívta fel a cégek figyelmét a nemzetközi jog megsértésével járó kockázatokra.

Az izraeli börtönszolgálat szóvivője „hamisnak és minden tényalapot nélkülözőnek” nevezte a flottillaaktivisták állításait, hangsúlyozva, hogy „minden fogvatartottat a törvényeknek megfelelően, alapvető jogaik tiszteletben tartásával kezelnek”. Benjámin Netanjahu miniszterelnök ugyanakkor elhatárolódott kollégájától, mondván, hogy a nemzetbiztonsági miniszter viselkedése „nincs összhangban Izrael értékeivel és normáival”. Gideon Szaár külügyminiszter még élesebben fogalmazott. „Tudatosan okozol kárt az országnak ezzel a szégyenletes show-val” – mondta.

Csakhogy ez a show nem a semmiből érkezett. A Hebron külvárosában élő, jogász végzettségű szélsőjobboldali miniszter egészen fiatalon a kahanizmus követője volt. A Meir Kahane rabbi által alapított Kach párt programjában szerepelt a palesztinokkal való együttélés teljes elutasítása, az arab állampolgárok kényszerű eltávolítása Izraelből, és a demokrácia helyett egy teokratikus zsidó állam létrehozása. A most ötvenéves Bengvír tinédzserként annyira szélsőséges nézeteket vallott, hogy a hadsereg nem engedte neki letölteni a kötelező sorkatonai szolgálatát. 1995-ben néhány héttel Jichák Rabin korabeli miniszterelnök meggyilkolása előtt letört a kormányfő autójáról egy díszt, és azt mondta: „eljutottunk a kocsihoz, eljutunk hozzá is”. Nyolc alkalommal ítélték el, többek között rasszizmusért és terrorizmus támogatásáért.

Bengvír 2021-ben bejutott a Kneszetbe, egy évvel később pedig Netanjahu koalíciós kormányában nemzetbiztonsági minisztere lett. A 2023 októbere óta tartó gázai háború során több alkalommal nyilvánosan állást foglalt a humanitárius segélyek Gázába jutásának akadályozása mellett. Tavaly tavasszal a gázai tűzszünet miatt ideiglenesen lemondott miniszteri posztjáról, és visszatérését a harcok újraindításához kötötte.

Az izraeli politika jobbra tolódásával Bengvír nézetei ma már nem számítanak annyira szélsőségesnek. Ő Izrael egyik legbefolyásosabb minisztere. A börtönszolgálat mellett neki van alárendelve a rendőrség és a határőrség, így gyakorlatilag élet és halál ura a megszállt Ciszjordániában. Állásfoglalásai mellett hivatalos minőségében hozott intézkedéseivel is hozzájárult a palesztinok elleni hatósági és telepeserőszak fokozódásához. Egyik vitatott lépése volt a tömeges fegyverkiosztás támogatása civil zsidóknak. Fontos szerepe volt a kizárólag a palesztinokat célzó halálbüntetési törvény elfogadtatásában.

A gázai háborúval párhuzamosan a megszállt Ciszjordániában is mindennapossá vált az erőszak. Az elmúlt két évben a korábbi többszörösére nőtt az ítélet vagy akár vád nélkül, úgynevezett adminisztratív fogva tartás jogcímén fogvatartott palesztinok száma az izraeli fogdákban. Köztük tavaly év végén közel 200 kiskorú volt. Emberi jogi szervezetek rendszeresen dokumentálnak verést, szexuális erőszakot és éheztetést a Bengvírnek alárendelt börtönszolgálatnál. Legalább száz fogvatartott halálát hozták összefüggésbe a fogva tartás körülményeivel. A 2025 eleji tűzszüneti megállapodás részeként szabadon engedett palesztinok közül sokan csontig lesoványodva, fizikailag megrokkant állapotban kerültek ki a börtönökből.

A nyugati nyilvánosságban mindez alig kapott figyelmet, és Bengvír valószínűleg arra számított, hogy most sem lesz másképp. „Számára ez egy előre megfontolt… jellegzetes zsidó felsőbbrendűségi cselekedet volt, amelynek célja a támogatottságának megerősítése volt az őszi választások előtt” – értékelte kommentárjában a Times of Israel napilap. Bengvír a gyarapodó szélsőséges szavazótáborához szólt, de a közönsége végül sokkal szélesebb lett, mint amire számított.

Egy másik olvasat szerint a Bengvír körüli botrány – a botrányos, hencegő videó közzététele – arra világít rá, hogy Izrael jelenlegi kormányának radikálisabb szárnya nemcsak a palesztinokkal, hanem a nemzetközi partnerekkel szemben is konfrontatív politikát folytat. Akárhogy is van, a négy nagy európai állam – köztük Németország – közös nyilatkozata, a miniszter kitiltása és az uniós szankciók kezdeményezése azt jelzi, hogy az európai szövetségesek türelme fogytán van.

A palesztin vezetés üdvözölte az európaiak közös fellépését, ugyanakkor hangsúlyozta: a nyilatkozat csak akkor lesz hatásos, ha az európai államok kézzelfogható intézkedésekkel is nyomást gyakorolnak Izraelre.