A romániaiak és a magyarországiak is az EU átlagánál kevésbé toleránsak a kisebbségi nyelvekkel .

Az európaiak elsöprő többsége egyetért a kisebbségi nyelvek védelmével, derül ki az Eurobarometer májusban, valamennyi EU-tagállamban párhuzamosan végzett felméréséből. A megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott így, s csupán 12 százalékuk ellenzi a regionális és a kisebbségi nyelvek védelmét, 4 százaléknak pedig nincs véleménye. Romániában csak 70 százalék pártolja a kisebbségi nyelvek védelmét, míg 27 százalék ellenzi. Elgondolkodtató, hogy Magyarországon is az uniós átlag alatt van a kisebbségi nyelvek védelmével egyetértők aránya, 81 százalék, az ellenzők 17 százalékot tesznek ki, ami 5 százalékponttal haladja meg az EU átlagát.

Ennél is többen (86 százalék) vélik úgy, hogy minden EU-s állampolgárnak kellene beszélnie legalább egy nyelvet az anyanyelvén kívül. Azok aránya, akik szerint minimum két idegen nyelvet kellene ismernünk, 69 százalék. A megkérdezettek 76 százaléka szerint a közpolitikák szintjén prioritásként kellene kezelni a nyelvtudás fejlesztését.

A felmérésből az is kiderült, hogy az Európai Unió lakosságának 59 százaléka beszél legalább egy idegennyelvet. Ez 3 százalékos növekedés a 2012-ben végzett legutóbbi ilyen felmérés eredményéhez képest. A fiatalok körében ez a kategória 79 százalékot tesz ki, 5-tel többet, mint 12 évvel ezelőtt.

Minimum két nyelvet az anyanyelvén kívül 28 százalék, legalább hármat pedig 11 százalék beszél. A 24 évnél fiatalabbak körében mindkét arány magasabb: 39, illetve 15 százalék.

Második nyelvként legtöbben az angolt beszélik, 47 százalék, majd a francia (11 százalék), a német (10), a spanyol (7) és az olasz (3) következik. A fiatalok körében az angol 70, a francia 14, a német 12, a spanyol 13, az olasz pedig 3 százalékon áll.