Közzétette Romániára vonatkozó 2023-as emberi jogi jelentését az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az évente rendszeresen összeállított és az amerikai külügyminisztérium által hétfőn nyilvánosságra hozott országjelentés aggodalomra adhat okot, ugyanis már a legelején leszögezik, hogy Romániában nem történt jelentős változás az emberi jogok tiszteletben tartásának vonatkozásában, illetve hogy súlyos a kormányzati korrupció.

A 2023-as országjelentés három tényszerű megállapítással kezdődik. Az amerikai külügyminisztérium kiadványában elsősorban azt emelik ki, hogy „nem történt jelentős változás az emberi jogok romániai helyzetében”. Továbbmenve, „a jelentős emberi jogi problémák” közé tartoztak a „kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés az állam részéről vagy az állam nevében”, és a „súlyos kormányzati korrupció”.

A jelentés harmadik legfontosabb megállapítása, hogy „a kormány hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítására és megbüntetésére, de néhány esetben a kormányzati intézkedések nem voltak elégségesek, és a büntetlenség problémát jelentett”.

Rendszeres s faji vagy etnikai erőszak és megkülönböztetés

A teljes egészében itt elolvasható jelentésben ismertetik, a büntető törvénykönyv szerint a személyek egy csoportja elleni nyilvános gyűlöletkeltés vagy megkülönböztetés büntetése szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető, ugyanakkor külön törvények rendelkeznek az antiszemita vagy romaellenes eszmék és jelképek, valamint a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő ideológiákhoz kapcsolódó eszmék és jelképek terjesztéséről. Az áldozat etnikai vagy faji hovatartozása alapján elkövetett bűncselekmény súlyosbító körülménynek minősült, ami magasabb büntetést von maga után. Az USA külügyminisztériuma megállapította: „a román kormány nem hajtotta végre hatékonyan a törvényt, a faji vagy etnikai kisebbségek elleni diszkrimináción és erőszakon alapuló büntetőeljárások ritkák voltak”.

Felidézik, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel foglalkozó tanácsadó bizottságának áprilisban közzétett jelentése szerint a romaellenesség komoly társadalmi problémát jelent. A jelentés szerint a hatóságok nem vizsgálták megfelelően a romák elleni rendőri erőszakot, megállapította továbbá a romák tartós szegregációját az oktatás és a lakhatás terén, valamint az egészségügyi ellátáshoz, a tiszta vízhez és a szennyvízelvezetéshez való nem megfelelő hozzáférést.

A roma csoportok azt állították, hogy a rendőrség zaklatja őket, és brutális bánásmódot alkalmaznak velük szemben, beleértve a verést is, miközben egyes ügyvédek megtagadták a roma személyek védelmét, míg a rendőrség, az ügyészek és a bírák negatív sztereotípiákat tápláltak a romákkal szemben. A személyazonossági okmányok hiánya sok romát kizárt a választásokon való részvételből, a szociális juttatásokból, az egészségbiztosításhoz való hozzáférésből, a tulajdoni dokumentumok biztosításából és a munkaerőpiacon való részvételből. A nem kormányzati szervezetek arról számoltak be, hogy a romákat gyakran nem engedték be, vagy megtagadták tőlük a szolgáltatást egyes nyilvános helyeken. A romák a kormányzati szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférést, a munkalehetőségek hiányát, az iskolai lemorzsolódás magas arányát és a rossz lakhatást is tapasztalták. A romákat a büntető igazságszolgáltatási rendszerben hátrányos megkülönböztetés érte – írja az amerikai külügyminisztérium jelentése.

Az etnikai kisebbségek közül a magyarok elsősorban a magyar nyelv használatával kapcsolatos diszkriminációról számoltak be. A nemzeti kisebbség szerint a román hatóságok nem tartják be azt a törvényt, amely kimondja, hogy az etnikai kisebbségek jogosultak anyanyelvükön intézni ügyeiket a helyi önkormányzatokkal azokon a településeken, ahol a kisebbség a lakosság legalább 20 százalékát teszi ki. Jelentések szerint a helyi hatóságok nem hajtották végre azt a törvényt sem, amely előírja, hogy a legalább 20 százalékos kisebbségi lakossággal rendelkező településeken kétnyelvű útjelző táblákat kell elhelyezni.

Az antiszemitizmus is megjelenik

A jelentés szerint a 2021-es népszámlálás alapján a romániai zsidó közösség száma 2378 fő, miközben a zsidó közösség képviselői szerint a valós adat 7000 fő. Az interneten 2023 folyamán több olyan tartalom is megjelent, amely kimeríti az antiszemitizmus fogalmát.

A romániai Elie Wiesel Intézet tavaly júliusban közzétett tanulmánya szerint 2022 májusa és 2023 júniusa között több online közzétett cikk azt állította, hogy zsidók állnak „az Ukrajna által Oroszország ellen indított állítólagos háború mögött”. Ugyanezen tanulmány szerint a közösségi médiában megjelenő antiszemita gyűlöletbeszédek többsége holokauszttorzítást, zsidó összeesküvés-elméleteket, valamint a nemzetiszocializmus bagatellizálását tartalmazta a mai Ukrajnával vagy Izraellel való összekapcsolásával.

Az USA mostani jelentése magában foglalja, hogy utcákat, szervezeteket, iskolákat és könyvtárakat továbbra is olyan személyekről neveztek el, akiket háborús vagy emberiség elleni bűncselekményekért ítéltek el. A Elie Wiesel Intézet például kérte a kolozsvári Radu Gyr utca átnevezését, amelyet a fasiszta légiós mozgalom háborús bűnökért elítélt parancsnokáról és antiszemita ideológusáról neveztek el. A helyi önkormányzat nem változtatta meg az utca nevét.

A Románia és Ukrajna U21-es csapatai közötti júniusi bukaresti labdarúgó-mérkőzésen a román szurkolók egy transzparenst helyeztek ki, amelyen a „No step back/Like in the summer of '27” felirat szerepelt, utalva a fasiszta Légionárius Mozgalom 1927-es megalakulására.

Az év során több vandalizmus is történt, többek között antiszemita üzeneteket festettek közterületekre. Szeptember 21-én ismeretlenek több horogkeresztet és antiszemita üzenetet festettek egy temesvári zsinagóga falára, miután a zsinagógában egy színdarabot adtak elő, amely egy 1938-as antiszemita támadásról szólt, amelyet a Légionárius Mozgalom tagjai követtek el. A rendőrség bűnügyi vizsgálatot indított.

Problémás hatósági túlkapások

Az 51 oldalas dokumentum számos olyan ügyet felidéz, amelyben a román hatóságok messze túllépték hatáskörüket, vagy más esetekben éppen ellenkezőleg, nem léptek fel szükséges erővel a helyzet megoldása és az áldozatok védelme érdekében.

Az országjelentés felidézi azt a tavaly júliusi esetet, amikor Aradon a rendőrségi őrizetben életét veszítette egy férfi. A hatóságok vizsgálatot indítottak két helyi rendőr ellen visszaélésszerű magatartás és gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. „A média birtokába jutott fényképek szerint a férfi testén több, arcon, mellkason és karon ejtett sérülés jelezte, hogy megverték” – hangsúlyozza a jelentés, amely rögzíti, az egyik rendőr az év végén még előzetes letartóztatásban volt és zajlott az ügyészségi vizsgálat.

Az irat tartalmazza azt is, hogy szeptemberben az Argeș megyei ügyészség vádat emelt két rendőr ellen, akik állítólag részt vettek egy 2021-ben Pitești városában egy égő étteremből kimenekített férfi gondatlanságból elkövetett emberölésében. Az incidensről készült térfigyelő kamerás felvételek szerint közvetlenül a férfi halála előtt a rendőrök egy vita során láthatóan a földre lökték és „összenyomták a nyaki tájékát”. Az év végén az ügy az Argeș megyei törvényszék előtt volt folyamatban.

Az amerikai külügyminisztérium összeállítása megjegyzi: tavaly februárban a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a Ion Iliescu volt elnök és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes ellen indított pert áthelyezte a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságra, ahol az év végén még folyamatban volt. A két személyt azzal vádolják, hogy az 1989-es romániai forradalom idején emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el.

Ugyancsak szerepel a jelentésben az, hogy júliusban a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék jogerős ítéletben felmentette Marin Pârvulescu, Vasile Hodiș és Tudor Postelnicu volt kommunista Securitate-tisztviselőket. A vád szerint a három tisztviselő 1985-ben emberiesség elleni bűncselekményeket követett el, amikor az ügyészek szerint ők voltak felelősek Gheorghe Ursu kommunistaellenes disszidens letartóztatásáért és agyonveréséért.

Az országjelentés közli, hogy a törvény szerint a kínzásért kiszabható büntetés két évtől hét évig terjedő szabadságvesztés, de ha a kínzás az áldozat halálához vezet, a büntetés 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztés, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmódért kiszabható büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. Ennek kapcsán felidézik, hogy október 30-án több bukaresti rendőr reagált két lakó közötti konfliktusra egy ukrán menekültek számára fenntartott menedékhelyen. Emberi jogi aktivisták és szemtanúk szerint, amikor az egyik lakó nem követte a rendőrök utasításait, a rendőrök ütlegelni és rugdosni kezdték, miután a földre esett. A rendőrök ezután megbilincselték és tovább verték, miközben kirángatták a helyiségből. A rendőrség állítólag a férfit a 6. számú körzeti rendőrőrsön helyezte el, ahol állítólag két napig bilincsben tartották anélkül, hogy ételt kínáltak volna neki. Az év végéig folyamatban volt a büntetőeljárás. A visszaélések kivizsgálása az ügyészség feladata volt – állapítja meg a jelentés, hozzátéve, a Belső Ellenőrzési Igazgatóság ügyészi felügyelet mellett folytatott büntetőjogi vizsgálatokat a rendőrség tagjai által elkövetett visszaélések ügyében.

Az amerikai külügyminisztérium éves jelentése külön kitér egyebek mellett a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekre, az igazságszolgáltatás sebezhetőségére, a rabok kifogásolható börtönkörülményeire, a szexuális kisebbségek diszkriminációjára, a fogyatékkal élők állandó általános problémáira és a civil szervezetek működésének nehézségeire is. A teljes jelentés itt olvasható el.