Az erdélyi magyarok és a románság orosz—ukrán háborúval kapcsolatos beállítottságait, a menekültekhez és bevándorlókhoz való viszonyukat, illetve a választásokon való részvételi szándékukat, pártopciókat, intézmények iránti bizalmukat vizsgálta a Bálványos Intézet közvélemény-kutatásban. Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója és a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, valamint Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa kedd délelőtt mutatták be a kutatás eredményeit Kolozsváron, amelyből kiderül: az erdélyi magyarok intoleránsabbak, bevándorlás- és nyugatellenesebbek a romániai átlagnál, ugyanakkor az intézményekbe vetett bizalmuk is csökkent.

Toró Tibor szociológus a sajtótájékoztatón elmondta, telefonos közvélemény-kutatást végeztek, 2024 február-márciusban a magyar lakosságra vonatkozóan, a románra egy hónappal később, az eredményeket pedig egy 2022-es és egy 2020-as kutatáshoz hasonlították, amelyet szintén ők végeztek el. A 2022-es kutatást pár héttel az orosz—ukrán háború kitörése után vették fel, és ebben a két nemzet háborúhoz való viszonyát vizsgálták.

Mint kiderült, 2022-ben Romániaiak 74 százaléka, az erdélyi magyarok 46 százaléka és a székelyföldiek 25 százaléka mondta, hogy Oroszország az agresszor, míg 2024-re ez a szám mindenhol csökkent, és megnőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy „a nyugati országok és Ukrajna provokálták azzal, hogy Ukrajna túl közel került a NATO-hoz”.

Mára normalizálódott a háború, megosztottabb a társadalom

Mint a kutatásból kiderült, az erdélyi magyarok esetében a nyugatellenesség, a mainstream ellenesség transzformálódik a geopolitikai vélekedésben. Ugyanakkor a románok vonatkozásában is van egy megosztottság, elbizonytalanodás, már a román társadalmon belül sincs többsége az oroszellenességnek. „Egyre inkább megjelenik a megosztottság a románoknál is. Arra a kérdésre, hogy mennyire értenek egyet Ukrajna NATO és Európai Uniós csatlakozásával, a válaszokból az látszik, hogy megfogalmazódik egyfajta oroszpárti és nyugatellenes álláspont. Ennek ellenére Ukrajna NATO és EU-s csatlakozásának támogatása nő 2024-re, amely oka az lehet, hogy mára sajnos normalizálódott a háború, és eddig féltek, hogy egy ilyen álláspont a háborúba való belesodródást jelenti” – magyarázta Kiss Tamás.

Kiemelte, az erdélyi magyarok esetében egyértelműben más a helyzet, elenyésző az aránya azoknak, akik támogatnák a csatlakozást, és ez az arány csökkent 2024-ben. „Romániában abszolút megosztott abban a tekiteteben, hogy az EU-nak kell-e segítenie az ukránokat, míg az erdélyi magyarok többsége azt mondja, hogy nem kell” – részletezte.

Hozzátette, a kutatás rávilágít, hogy az AUR az a román párt, amely a legközelebb áll az erdélyi magyar szavazókhoz, véleményüket, attitűdjüket tekintve. Elmondta, az is látszik, hogy az AUR szavazói nem magyarellenesebbek, mint más pártok szavazói. 

Ukrán menekültek a jóléti sovinizmus célkeresztjében

A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a jóléti sovinizmus Romániában új jelenség, amely az ukrán menekültekkel kapcsolatban jelent meg, és a menekültekhez való viszony 2022-höz képest 2024-ben nagyon megváltozott. „A kutatásból az derül ki, hogy az erdélyi magyarok a menekültekkel kapcsolatban mindig kirekesztőbb, elzárkózóbb magatartást mutattak, de véleményük nem tér el annyira a román állásponttól sem. Ami látszik, hogy a románoknál a rasszizmus nincsen jelen, nem tesznek különbséget a nemzetek között, mindenkit azonos mércével ítélnek meg, míg az erdélyi magyar esetében van egy egyértelmű különbség az európai származású, fehér bőrű menekültek és a nem európai, nem fehér bőrű menekültek esetében” – világított rá Kiss Tamás.

Hozzátette, számára a legszomorúbb ábra az, amely azt mutatja, hogy majd minden kisebbségi csoport esetében intoleránsabb az erdélyi magyar közösség, mint a román, és ez a tendencia növekedett 2024-re. A románok esetében kissé nőt a tolerancia, egy másik kutatás, az European Value Study szerint, és az erdélyi magyarok toleranciájának tekintetében nagy a különbség a romániai társadalomhoz viszonyítva.

Intézményekbe vetett bizalom, választási kedv

Az intézményekbe vetett bizalom kapcsán Toró Tibor két érdekességet emelt ki, elsőként, hogy majdnem minden intézmény esetében csökkent a bizalom az erdélyi magyarok esetében, kivéve a helyi önkormányzatokban, ahol nőtt a bizalom. Az erdélyi magyarok esetében érdekesség, hogy az EU-val kapcsolatos bizalmuk évről évre csökken, míg a románok esetében stagnálás van. „Az erdélyi magyarok esetében szisztematikus a visszaesés, 2010 után szisztematikusan csökken az unióba vetett bizalom, míg a románok esetében stagnálás jellemző” – hangsúlyozta.

Hozzátette, mivel választási év van, megmérték az erdélyi magyarok választási kedvét, hajlandóságát is, és a kutatásból az derül ki, hogy magasabb a magyarok választási kedve, mint a románoké, ami annak tudható be, hogy RMDSZ ősz óta intenzíven kampányol.