Magyarellenesként vált ugyan láthatóvá, de témát váltott, és a parlamentbe való bejutást az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazdasági protekcionizmus témája hozta meg a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) számára – derül ki egy csütörtökön bemutatott felmérésből.

A Bálványos Intézet munkatársai az AUR és társelnöke, George Simion diskurzusát elemezték a közösségi médiában, és munkájuk eredményét A Simion-story címmel ismertették egy kolozsvári sajtótájékoztatón.

Toró Tibor kutatási igazgató, illetve Kiss Tamás és Jakab Zalán Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatói összesen 34 nyilvános Facebook-csoportban és Facebook-oldalon megjelent közel 11 ezer posztot alapján vonták le következtetéseiket. Elemezték a kommentek, megosztások és reakciók számát, illetve kulcsszavak alapján megfigyelték, hogy ezekben mennyire gyakran szerepel a koronavírus és magyarellenesség valamilyen formában. A 11 ezer poszt mintegy 500 ezer kommentjén végeztek tartalomelemzést.

Jakab Zalán Tamás kiemelte: lényeges, hogy az elemzett posztoknak csak mintegy 15 százaléka származik George Simiontól, ám a posztokhoz tartozó interakciók többsége, több mint 90 százaléka hozzá köthető. „Simion oldala az AUR univerzum zászlóshajója, ő áll az AUR univerzumban a figyelem központjában, és bizonyos értelemben az AUR-story egy one man show-nak is tekinthető” – fogalmazott a kutató.  

Úttörő módszereket vezetett be a román politikában

A kutatásból kiderült: az AUR népszerűségének növekedése kampánytechnikai értelemben ahhoz köthető, hogy George Simion nagyon sikeresen tudta használni a közösségi médiát, mondhatni „megfejtette a politikai siker kulcsát jelentő Facebook-algoritmust”. Ennek köszönhetően a 2020-as önkormányzati és parlamenti választásokkor az AUR a román politikai szereplőket messze meghaladó interakciószámot produkált.

Jakab Zalán Tamás elmondta, George Simion havonta nagyjából 50 posztot tesz közzé, nagyon teátrális, szenzációhajhász módon, sokszor posztol tüntetésről, gyakran konfliktusba keveredik más politikusokkal, és ez vezetett gyors népszerűség-növekedéshez. Az AUR társelnöke más román politikai szereplőkhöz viszonyítva – akik inkább szöveges posztokat használnak – bevezetett egy nóvumot a román politikába: elsősorban a fotó- és video-posztokra helyezte a hangsúlyt, akciódús eseményekről számolt be, emiatt pedig könnyebben terjedtek posztjai a Facebook felhasználói között.  

Simion a 15 legkedveltebb román politikus átlagához képest jóval több könnyen fogyasztható tartalmat – fotó, videó, élő közvetítés – posztol, és Jakab Zalán Tamás szerint így érte el azt, hogy 2018 júniusa óta, amióta létrehozta Facebook-oldalát, a negyedik legnépszerűbb politikussá vált a közösségi médiában.

Minek köszönhető az AUR sikere?

Kiss Tamás szociológus úgy vélte, leginkább a politikai elit kritizálása, az értékkonzervatizmus és a gazdasági protekcionalizmus vezetett az AUR és George Simion sikeréhez. Az úz-völgyi eseményekkor kezdődött el a politikus népszerűsége, ekkor még a klasszikus többségi etnikai nacionalizmus dominált, ahol a magyarok, illetve az oroszok jelennek meg ellenségként, a nemzeti homogenizálás és a Moldvával való egyesülés pedig nemzeti célként. Ez a nacionalista diskurzus erős antikommunizmussal társul a kutatók szerint.

A szociológus szerint a későbbi növekedési periódusokban egy egyértelmű váltás zajlik le, és az elitellenes diskurzus kerül előtérbe, ami újdonság a román politikai életben, és leginkább Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski retorikájához hasonlít. „Simion értelmezésében a nemzetközi szervezetek a tiszta román néppel állnak szemben, amelynek állami védelemre van szüksége, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Ez a képlet a nemzetközi populizmus-kutatások szempontjából már-már közhelyszerű, a román politikai palettán azonban 2020-ban hiánycikknek számított” – mondta Kiss Tamás.

A szociológus arra is rávilágított, hogy az AUR azt a politikai teret töltötte ki, amelyet korábban a Liviu Dragnea által vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) foglalt el. Dragnea bukása után azonban a PSD irányt váltott, és a többi romániai parlamenti párttal együtt EU-konform politikát folytat.

Kiss Tamás: azt is megjegyezte: a koronavírus közvetetten járult hozzá az AUR sikeréhez. A téma kapcsán megfogalmazott álláspontoknál fontosabb volt, hogy az egészségügyi válság általános elégedetlenséget váltott ki a társadalomban, és a bezártság körülményei között fontosabbá vált az online tér a pártok kommunikációjában.

„Csak a magyarellenesség nem tud 5 százalék fölött tartani egy pártot”

A kutatók szerint bármennyire is ez jelenik meg a magyar diskurzusban, a magyarellenesség csak elenyésző részben van jelen az AUR politikai kommunikációjában. A kutatás során a magyar tematikájú posztok kommentjeit is elemezték. Az ezekben megjelenő legfontosabb tényező az áruló román elit, az Erdélyt kiárusító nemzetközi tőkékkel szövetkező elit, a Székelyföld tematizáció, a román-magyar konfliktus, a magyarokat és románokat egyaránt sújtó megélhetés, a magyar elitek kritikája, illetve Úz-völgye. Az is kiderült, hogy bár a magyarellenességéről már korábban ismert Dan Tanasă jóval nagyobb arányban posztol magyar tematikájú posztokat, mint Simion, mégis utóbbi sokkal sikeresebb, jóval nagyobb közönség reagál posztjaira.  

A kutatás mintegy 500 ezer kommentje közül csak 6192 magyar témájú (1,2 százalék), a magyarellenes kommentek érzelmileg negatívabbak, és érdekességként megemlíthető, hogy a kommentelők nemi megoszlása is más, a magyarellenes kommenteknél nagyobb arányban találunk férfiakat (66 százalék). A kutatók szerint 2019-ben az Úz-völgye kapcsán az AUR számos posztjára reagáltak magyarellenességgel a Facebook-felhasználók, ám ez a későbbiekben nem volt fenntartható, hiába posztoltak, nem jött reakció a kommentelők részéről. „Nem tud csak a magyarellenesség 5 százalék fölött tartani egy pártot” – szögezte le Kiss Tamás.