Az erdélyi önkormányzatokban a magyar nyelv használatának jogait a 2019-ben életbe lépett Adminisztratív Kódex szabályozza, amely szerint minden olyan településen, ahol a magyarok aránya legalább 20 százalék, az önkormányzati intézményekben joguk van anyanyelvükön kommunikálni. A Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry legújabb kutatásában a nyelvhasználati jogok teljesülését vizsgálta 323 település helyi tanácsában. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a nyelvhasználati jogok végrehajtása számos területen csökkent a 2008-as és 2014-es adatokhoz viszonyítva, és a magyar többségű önkormányzatok sem minden esetben élnek ezekkel a jogokkal.

A kutatási eredményeket Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa mutatta be. Mint a kutatók ismertették, az anyanyelvű szóbeli és írásbeli kommunikációt, a közérdekű információk, hirdetmények, tanácshatározatok, valamint a tanácsülések napirendjének magyarul való megjelenítését, kétnyelvű formanyomtatványokat, kétnyelvű feliratokat, valamint a tanácsüléseken való magyar nyelvű felszólalási lehetőséget kutatták.

Az adatokat tavaly ősszel vették fel, megkeresve azt a 323 települést, amelyekre kötelező érvényűek a törvény rendelkezései, és azt vizsgálták, hogy a 2019-es Adminisztratív Kódex kontextusában a nyelvi jogok implementációja hogyan történt meg. Az eredményeket két korábbi méréshez hasonlították, a 2008-ban a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által végzett hasonló jellegű vizsgálathoz, illetve a 2014-ben a Bálványosi Intézet által végzett felméréshez.

A kétnyelvű táblákat kiteszik, a legtöbb polgármesteri hivatal biztosít magyar nyelvű ügyintézést

A kutatók ismertették, először azt vizsgálták, hogy vannak-e kétnyelvű helységnévtáblák a településeknél, illetve a magyar utcanévtáblák gyakoriságát is felmérték. „Ez igényli a legkevesebb befektetést a helyi tanács részéről, hogy kitesz kétnyelvű feliratokat, és annak, hogy az illető településen megjelennek a magyar feliratok, státuszszimbóluma van” – mondta Kiss Tamás.

Toró Tibor hozzátette, a települések túlnyomó többsége kihelyezte a kétnyelvű helységnévtáblákat, azonban van egy kis visszaesés 2008-hoz képest. Érdekesség viszont, hogy a polgármesteri hivatalok és postahivatalok homlokzatára kitett magyar nyelvű feliratok száma nőtt 2008 óta. Hozzátették, az utcanévtáblákat is vizsgálták, és habár a törvény nem kötelezi a településeket, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki, amennyiben vannak utcanévtáblák, 50 százalék az esélye annak, hogy azok kétnyelvűek legyenek, míg a magyar vezetésű településeken ez az arány 66 százalék.

A szóbeli kommunikáció kapcsán azt vizsgálták, hogy mennyire képesek a polgármesteri hivatalok alkalmazottai magyarul kommunikálni, illetve, hogy bátorítják-e a magyar nyelvű kommunikációt. Az eredményekből kiderül, hogy a polgármesteri hivatalok 64 százalékában minden esetben sikerült magyarul ügyet intézni, a magyar többségű települések esetében pedig ez az arány 86 százalék volt. Annak ellenére, hogy a polgármesteri hivatalok egy jelentős része biztosít magyar nyelvű ügyintézést, csak kicsivel több mint fele bátorította a magyar nyelvű telefonos ügyintézést.

Inkább a Facebookon kommunikálnak magyarul, mint a weboldalakon

A kutatók a polgármesteri hivatalok írásbeli kommunikációját is vizsgálták, aszerint, hogy azok milyen nyelven működtetik hivatalos honlapjaikat, valamint hivatalos Facebook-oldalukat. Ebben az esetben azt találták, hogy 2014-hez viszonyítva megnőtt a román nyelvű honlapok aránya, és csökkent a kétnyelvű honlapoké.

„Ahol román többség van, ott eleve nem volt magyar nyelvű holnap, vagy gyengébb volt, és az nem változott. Viszont úgy tűnik, hogy az elmúlt kilenc év alatt több olyan magyar tanács van, aki elengedte a magyar nyelvű honlapot. Viszont azt is láthatjuk, hogy a Facebookon van kétnyelvű kommunikáció, és a polgármester saját Facebookján még gyakrabban kommunikál magyarul. Ez nagyon jó, csak a probléma azt, hogy a Facebook nem hivatalos kommunikációs helyszín, tehát gyakorlatilag a polgármesteri hivatal átviszi az informalitásba ezt a típusú kommunikációt” – vázolta Toró Tibor.

Egyre kevesebb hivatalos dokumentumot fordítanak le magyarra

Utolsó dimenzióként a hivatalos dokumentumok fordítását vizsgálták, amely „talán az egyik legtisztábban megfogalmazott adminisztratív nyelvhasználati jog”, és három dokumentum-típus fordítását írja elő, a közérdekű hirdetményekét, a tanácsülés napirendjét és tanácsi határozatokat. A kutatásból kiderül, hogy mindhárom dokumentum esetében jelentős a visszaesés 2008-hoz képest, hiszen 2008-ban a magyar többségű önkormányzatok 92 százaléka lefordította a közérdekű közleményeket, 65 százaléka közzétette magyarul is a tanácsülés napirendjét és 47 százaléka magyarul is az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta a határozatokat. 2023-ban ezek az arányok 56, 33, valamint 22 százalékra csökkentek.

„Fontos megemlíteni, hogy lényegesen rosszabb a helyzet, ha ezeket a dokumentumokat a polgármesteri hivatalok honlapján keressük, hiszen a magyar települések mindössze 30 százaléka teszi közzé online felületein is a közérdekű közleményeit kétnyelven, a tanácsülések napirendjét 3, a határozatokat pedig 1 százalék. A fentiek alapján elmondható, hogy a hivatalos dokumentumok fordítása, amely a formális magyar nyelvhasználatnak egyik alappillére, alig valósul meg a helyi tanácsokban és a magyar önkormányzatok ez alól nem képeznek kivételt. Olyan tanácsok sem fordítják már a tanácsüléseket, amelyek 2014-ben még fordították. Tehát látszik, hogy óriási a visszaesés” – hangzott el.

A kutatók szerint összességében elmondható, hogy „lehangoló” képet kapunk a magyar nyelvhasználat helyzetéről, ami jelentősen visszaesett az elmúlt 15 évben. Ez annak tudható be, hogy eltűntek azok a civil jogvédő kezdeményezések, amelyek a nyelvhasználati jogok betartását kapacitálták, másrészt ezek eltűnésével az RMDSZ „elengedte ezt a kérdést”. Habár létrehozta saját „jogvédelmi” mozgalmát, ennek nem célja a magyar önkormányzatok e téren nyújtott tevékenységének számonkérése, hanem a jogvédelmi mező kontrollálása.