Japán elismerte egy biológiai és vegyi fegyverek fejlesztésével megbízott katonai alakulat létezését a Kínától elfoglalt Mandzsúriában, de az emberkísérleteket – elegendő bizonyíték hiányára hivatkozva – továbbra is tagadja. Újonnan nyilvánosságra került bizonyítékok további két ilyen egység létezésére utalnak – írja a Le Monde.

Várhatóan idén nyáron dobják piacra Kínában a Japán Császári Hadsereg hírhedt 731-es egységét bemutató filmet. Az alakulat hivatalos neve a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya volt, ám a név meglehetősen megtévesztő, ugyanis tulajdonképpen a názi Josef Mengeléhez fogható brutális emberkísérleteket hajtott végre a japánok által elfoglalt Mandzsúriában a második világháború előtt és alatt.

A Mandzsúria felszabadításának és Japán kapitulációjának 80. évfordulójára időzített bemutató kapcsán a tokiói kormány jelezte, hogy aggódik a filmnek a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt. Nem véletlenül: a téma a mai napig tabunak számít Japánban, amely hivatalosan csak a biológiai és vegyi fegyverek fejlesztésével megbízott 731-es egység létezését ismerte el, az emberkísérleteket – elegendő bizonyíték hiányára hivatkozva – továbbra is tagadja.

A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott egy bábállamot. Ennek területén, az észak-kínai Hejlungcsiang tartomány fővárosa, Harbin közelében rendezték be 1938-ban a biológiai és vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős titkos kutatóközpontot. Az 1940-es évek elejétől az egységet a katonai titoktartási előírásoknak megfelelően már csak számmal, 731-es alakulatként emlegették. A császári rendelettel létrehozott pingfangi komplexum helyén – amelyben körülbelül 3000 orvos, technikus, ápolónő és katona dolgozott – ma múzeum áll.

Japán biofegyver-programja jóval korábbra datálható, viszont a kísérleteket eredetileg állatokon végezték. A mandzsúriai invázió új tesztalanyokat biztosított a biológiai és vegyi fegyvereket fejlesztő katonaorvosoknak. Az áldozatok többnyire kínai, koreai és orosz civilek voltak. Konzervatív becslések szerint 3000-5000 fogvatartott halt meg itt 1938 és 1945 között – nők, férfiak, gyerekek vegyesen. A fűrésztelepként álcázott kutatóközpont személyzete cinikusan marutának, farönknek nevezte a kegyetlen halálra ítélt foglyokat.

A ketrecekben tartott rabokat szándékosan megfertőzték különféle kórokozókkal: pestis-, kolera- vagy tífuszvírusokkal, amelyeknek a hatását nem egyszer élveboncolás útján vizsgálták. Végtagokat amputáltak, majd „pótoltak” az ellentétes oldalról levágott kézzel, lábbal. Megkötözött foglyokon teszteltek gránátokat és lángszórókat, és többeket egyszerűen lefejeztek a japán kardok élességének tesztelése érdekében. Egyes rabokat nagy nyomású kamrákba zártak annak tanulmányozására, hogy az embernek mennyi idő alatt ugrik ki a szemgolyója a helyéről. A kísérletek nem korlátozódtak fogolytábor területére. Időről időre pestissel vagy kolerával fertőzött bolhákat tartalmazó bombákat dobtak le repülőgépekről a Pingfangtól akár száz kilométerre fekvő falvakra, és szennyezett patkányokat engedtek szabadon a vadonban.

Kapcsolódó

Kilencinches szögek és két Oscar-díj – Trent Reznor 60

Kissé megkésve ugyan, de annál nagyobb… szól a standard születésnapi jókívánság, amikor picit később ébredünk fel, hogy valakit elfelejtettünk felköszönteni egy jeles évforduló alkalmából. Ebben az esetben más a helyzet, hisz feledékenységről szó sincs.

köszöntés zeneszerző zeneipar életút

Amikor a szovjet erők 1945 augusztusában bevonultak Mandzsúriába, a japán hadsereg lerombolta a pingfangi komplexumot, a foglyok többségét megölték és elégették. Úgy tartották, hogy a kísérletek dokumentációja is odaveszett, ennek ellenére időről időre előkerülnek újabb bizonyítékok.

Röviddel Japán 1945 augusztusi kapitulációja előtt Isii Siró katonaorvos, a 731-es alakulat vezetője visszatért Japánba, és magával vitte a feljegyzéseit is. Az amerikai megszálló erők letartóztatták, majd alkut kötöttek vele, nehogy a szovjetek kezébe kerüljenek a dokumentumok. A 731-es egység kísérleteinek feljegyzéseiért cserébe az Egyesült Államok mentelmi jogot biztosított Isiinek és asszisztenseinek, akik közül többen később rangos egyetemeken építettek maguknak karriert.

Az emberkísérletekről készül feljegyzések sorsát máig homály fedi, viszont újonnan előkerült bizonyítékok arra utalnak, hogy a hírhedt 731-es alakulat mellett további két ilyen egység is működött Mandzsúriában. A japán nemzeti levéltár által május közepén nyilvánosságra hozott egy archívumot, amely az 1945-ös kapituláció előtti császári hadsereg tisztjeinek és katonáinak szolgálati nyilvántartását tartalmazza. A dokumentumok szerint néhányukat titkos kínai egységekhez osztották be. Ezek egyike, a 1644-es alakulat Nankingban, a 8604-es számú Kantonban működött. Mindkettőt a tokiói székhelyű Járványmegelőzési és Víztisztító Osztály felügyelte – ahogy a 731-es egységet is.

Az új bizonyítékok megerősítik, hogy létezett egy katonai hálózat, amely Kínában az emberkísérleteket végezte és koordinálta – idézi a Le Monde Nisijama Kacuó nyugalmazott professzort, a császári korszak biológiai fegyverprogramjainak szakértőjét hozzátéve, hogy a biofegyver-programban résztvevő két újabb alakulatról szóló leleplezések tovább gyengítik Japán álláspontját, miszerint nincs elegendő bizonyíték a hadsereg által elkövetett háborús bűnökre.