Elfogadta az államfő jogköreinek szűkítéséről szóló törvényt a montenegrói parlament, a képviselőházi vitával egy időben több százan tüntettek a törvényhozás épülete előtt az intézkedés ellen.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) kedd reggeli beszámolója szerint a 81 tagú parlament 41 tagja támogatta a törvénymódosítást, amelyet az államfő egyszer már visszaküldött újbóli megvitatásra.

A Milo Djukanovic államfőt, és az általa vezetett Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS) támogató tiltakozók szerint alkotmányellenes módosítani a köztársasági elnök jogköreit. A parlamenti pártok szerint azonban az országnak ki kell lábalnia a belpolitikai válságból, amelybe – szerintük – az államfő sodorta Montenegrót.

A parlament november 1-jén módosította a köztársasági elnökről szóló törvényt. A módosítás lényege, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem kér fel senkit kormányalakításra a törvényes határidőn belül, akkor azt a politikust tekintik kormányfőjelöltnek, akit a legtöbb parlamenti képviselő támogat. A kormányalakítás menete nem változik, vagyis a kormányfőjelöltnek a korábbiakhoz hasonlóan be kell mutatnia programját és a miniszterjelöltjeit, majd a parlamentnek szavaznia kell arról, hogy elfogadja-e a javasolt összetételű kormányt. A törvénymódosítást a köztársasági elnök nem írta alá, és visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra. Mivel a törvényhozás ismét elfogadta, a montenegrói alkotmány értelmében az államfő köteles azt aláírni.

Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban a idén februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott meg bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt.

A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését, és előrehozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztus 19-i bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Erre válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy véli, Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg a kabinet megalakításával.

Milo Djukanovic a kormány augusztusi bukását követően bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad. Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.

Végül az államfőt nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, de mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, s ezért nem hozhat döntéseket. Az alkotmánybírák kinevezése is szerepelt a montenegrói parlament hétfői napirendjén, ám a képviselők között most sem volt egyetértés ez ügyben, így az alkotmánybíróság továbbra is működésképtelen.