A kormánykoalíciónak működnie kell tovább, mert meg kell oldani azokat a problémákat, amikkel az emberek küszködnek – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a Digi24 hírcsatornának. A Kolozs megyei politikust arról is kérdezték, bocsánatot kér-e a múlt héten a parlamentben elmondott beszéde miatt.

Csoma Botond kijelentette, nem látja okát annak, hogy bocsánatot kérjen a múlt hétfőn a parlamentben elmondott beszéde miatt. „A nyilatkozatomat a gyulafehérvári nyilatkozat szellemében tettem. Nem sértettem meg senkit, tehát semmi okom nincsen bocsánatot kérni” – jelentette ki az RMDSZ-es politikus a Digi24 hírtelevízió műsorvezetőjének kérdésére. Néhány nappal korábban ugyanis a koalíciós társ Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt mondta, bocsánatkérést vár el Csoma Botondtól a december 1-jei ünnepi parlamenti ülésen elhangzottak miatt.

Újságírói kérdésre Csoma Botond közölte, neki semmit sem mondott Marcel Ciulacu, csak a sajtóban olvasta a nyilatkozatát. Hasonlóképpen csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szatmár megyei szervezetének elnöke, a magyarellenesség vonatkozásában visszaesőnek számító politikus fogalmazott meg olyan üzenetet, amelyben azt követeli, hogy az RMDSZ-nek „viselnie kell a következményeket” az elhangzott beszéd után. Csoma Botond szerint más ehhez hasonló kirohanást sehol sem lehetett látni vagy olvasni, a PNL vezetősége sem nyilvánult meg ebben a kérdésben. „A beszédem egyébként nyilvános, el lehet olvasni, lehet értelmezni, és akkor kiderül, hogy semmi sértőt nem mondtam” – szögezte le az RMDSZ-es politikus.

A kormánykoalícióban az utóbbi időszakban észlelt feszültséget firtató kérdésre Csoma Botond azt felelte, a munkát el kell végezni, „a koalíciónak működnie kell tovább, mert meg kell oldani azokat a problémákat, amikkel az emberek küszködnek”.

Erdély nem román föld, hanem a magyarok, szászok és zsidók földje is

A parlament múlt hétfői ünnepi ülésén felszólaló Csoma Botond többek között arról beszélt, hogy a magyar közösség Romániában képzeli el a jövőjét, az RMDSZ pedig partner mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításában, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül javítják az állam polgárainak életszínvonalát.

A politikus kijelentette, hogy a francia-német megbékélés példáját követve a különböző közösségeknek joguk van a történelmi események saját szempontjuk szerinti értelmezéséhez, és ennek nem kellene felháborodást kiváltania a társadalom egy részében. „Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvéri nyilatkozat szövegében” – jelentette ki a frakcióvezető.

Csoma Botond hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megérti december elseje különleges jelentőségét a román nép kollektív tudatában, de emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarok számára ez a dátum egy bizonytalanságokkal terhelt korszak kezdetét jelentette. „A 21. században a történelmi diadalnak át kell adnia helyét a befogadó szellemben történő együttműködésnek. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy ha új alkotmányunk lesz, akkor abban a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként kell meghatározni” – mondta a képviselő.