Németországban a Nagyik a jobboldal ellen nevű, gyorsan növekvő mozgalom kapja idén az Aacheni Békedíjat. A csoportot a nagyszebeni származású Anna Ohnweiler alapította.

Amikor a sajtó beszámolt a 2023. novemberi hírhedt potsdami találkozóról, Donata Portsmann úgy érezte, cselekednie kell. A szászországi Döbeln városban létrehozta a Nagyik a Jobboldal ellen (Omas gegen Rechts) helyi szervezetét. Miközben országszerte tüntetéseken követelték az Alternatíva Németországért (AfD) betiltását, Portsmann és barátai „választói gyűléseket” tartottak a szélsőjobboldali párt által dominált körzetekben. Süteményt, kávét és a jobboldali populizmusról szóló tájékoztató anyagokat vittek magukkal. Az egyik nyomtatvány például az AfD politikusainak szexista, nőgyűlölő nyilatkozatait szedte csokorba. „Ha csak néhány embernek oda tudok adni egy brosúrát, és este odahaza átnézi, és elgondolkozik rajta, az nagyszerű lenne” – nyilatkozta a nyugdíjas hölgy a Deutsche Welle német közszolgálati adónak.

Más szélsőjobb ellenes csoportokhoz hasonlóan a Nagyik a Jobboldal ellen meredek növekedésnek indultak azután, hogy a Correctiv oknyomozó újság beszámolt arról a találkozóról, amelyen az AfD képviselői, néhány CDU-tag és a CDU konzervatív szárnyának legismertebb nem hivatalos frakciója, az Értékek Uniója (WerteUnion) tagjai a Németországban élő több millió bevándorló kitoloncolásának tervéről tárgyaltak. (A WerteUnion időközben különálló alakulattá vált, a német belföldi hírszerzés korábbi vezetője, Hans-Georg Maaßen irányításával.) A Correctiv cikke hatalmas felháborodást és heteken át tartó tiltakozásokat keltett. Százezrek vonultak utcára Németország-szerte az AfD betiltását követelve. A német alkotmányvédelmi hivatal az AfD szászországi, türingiai és szász-anhalti szárnyát „igazoltan jobboldali szélsőséges pártnak” minősítette.

A pártot övező botrányok ellenére az AfD jól teljesít a közvélemény-kutatásokban, és várhatóan növelni tudja EP-mandátumainak számát. A „nagyikra” tehát nagyobb szükség van, mint valaha. Az eredetileg Ausztriából indult, lazán szervezett, pártoktól független kezdeményezés tagjai többnyire idősek, és a legkülönfélébb ideológiai irányzatokat képviselik, leszámítva a szélsőjobbot. Tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, és az információ erejével próbálják jobb belátásra bírni a szélsőjobbal támogatóit. Ez gyakran nem kis bátorságot igényel, főleg a keleti tartományokban, ahol egyes körzetekben a helybéliek harmada az AfD-re szavazott a legutóbbi választáson. Kifejezetten ezt az elkötelezettséget és „nagy bátorságot” ismeri el az Aacheni Békedíj, amelyet idén a Nagyik a jobboldal ellen és a Balkán demokratizálását célzó Fiatalok Kezdeményezése az Emberi Jogokért (Jugendinitiative für Menschenrechte) vehet át a Béke Világnapján, szeptember 1-jén.

Alapítója révén a Nagyik a Jobboldal ellen szervezetnek erdélyi kötődése is van, ami Németországban sem számít titoknak. Erre utal, hogy Anna Ohnweiler olyan fenyegető levelet is kapott, amelynek szerzője felszólította, hogy „tűnjön vissza Erdélybe”. Erről a Szombat című zsidó kulturális és politikai folyóiratnak beszélt abból az alkalomból, hogy 2020-ban a Zsidók Központi Tanácsa a Spiegel Pál-díjjal tüntette ki. Egy osztrák szélsőjobboldali aktivista becsmérlően nyilatkozott a Twitteren az eredetileg Ausztriában létrejött mozgalomról, mondván, ha valaki túl sokat élt, és már hasznavehetetlen, illetve a feminizmus elfeledtette vele, hogyan kell kötni, akkor jobb híján politikai aktivitásba kezd. „Nem akartam hinni a szememnek, hogy embereket hasznos és haszontalan, vagyis életre méltó és nem méltó kategóriákba sorolta. Ez egyértelműen náci szóhasználat” – magyarázta a nagyszebeni származású nyugalmazott tanárnő, aki épp január 27-én, azaz Auschwitz felszabadításának napján olvasta az idézett üzenetet. A felháborodás hatására hozta létre a német nagymama-csoportot. Mára a kezdeményezésnek mintegy 350 csoportja működik Németország-szerte.

Az Aacheni Békedíjat 1988 óta ítélik oda olyan személyeknek vagy csoportoknak, akik jelentős munkát végeznek a békéért és az emberek közötti megértésért. A kitüntetés odaítélésekor előnyben részesítik a viszonylag ismeretlen projekteket vagy személyeket, így egyik célja a kitüntetettek tevékenységének támogatása a díj által rájuk irányított közfigyelem révén.