Az európai repülőterekről járatokat üzemeltető légitársaságoknak hamarosan jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak többek között a gépeik sugárhajtóműveiből származó kondenzcsíkok becsült éghajlati hatásáról. A légiközlekedési iparág keményen lobbizott az új szabályok ellen, amelyeket a kormányok küldöttei zárt ajtók mögött fogadtak el.

Az európai repülőterekről járatokat üzemeltető légitársaságoknak hamarosan jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak a sugárhajtóműveikből származó kondenzcsíkok becsült éghajlati hatásáról, valamint a kibocsátott szén-dioxid éves mennyiségéről – írja az Euronews.com, idézi a G4media.

A légiközlekedési iparág keményen lobbizott az új szabályok ellen – amelyeket a kormányok küldöttei zárt ajtók mögött fogadtak el –, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő kutatási adat a füstnyomok hatásairól. Az Európai Bizottság azonban, bár elismerte, hogy a légiközlekedési iparágnak a szén-dioxidon kívüli éghajlati hatásai bizonytalanok, azt mondta, hogy „a globális felmelegedéshez való nettó hozzájárulás jól ismert”, és hogy az új jelentéstételi követelmények segíteni fogják a tudás elmélyítését.

„Tanulmányok kimutatták, hogy az ezekkel a hatásokkal kapcsolatos bizonytalanság nem elegendő ok arra, hogy ne tegyünk lépéseket” – mondta az uniós végrehajtó testület. A légijárművek nitrogén-oxidokat, feketeszént és más éghajlatkárosító anyagokat bocsátanak ki, és bizonyítottan kedveznek a felső légköri felhőzet kialakulásának, ahol az alacsony felhőzetektől eltérően hozzájárulnak a hő megkötéséhez.

Kapcsolódó

Felhőcsíkok az égen: mik ezek és kell-e félnünk tőlük?

Különleges, lassan elterülő, egymást keresztező felhőcsíkok jelentek meg az égbolton a hétvégén.

magyarázat kondenzcsík légköri jelenség károsanyag-kibocsátás

Egyes becslések szerint ezek legalább akkora mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint a 2%-os szén-dioxid-kibocsátás, amennyi világszinten a repülőgépekhez köthető. A környezetvédelmi csoportok bírálták a hosszú távú járatokra vonatkozó ideiglenes mentességet a végleges szövegben. A szabályok jövőtől csak az Európai Gazdasági Térség – azaz az EU, valamint Izland, Norvégia és Svájc – repülőterei közötti járatokra vonatkoznak. „A nagy távokon járatokat működtető légitársaságok ismét kedvezményes elbánásban részesülnek az EU részéről” – mondta Hencz Krisztina, a brüsszeli székhelyű Transport & Environment lobbicsoport repüléspolitikai vezetője. „Keményen dolgoztak azon, hogy aláássák a nem széndioxid-kibocsátással kapcsolatos intézkedéseket és kutatásokat, és most jutalmat kapnak az erőfeszítéseikért”.

„Végső soron a javaslat célja az volt, hogy segítsen jobban megérteni a nem szén-dioxiddal kapcsolatos problémákat, és ez az erőfeszítés meghiúsult" - mondta Hencz az Euronewsnak, megjegyezve, hogy a légitársaságok csak korlátozott engedményt kaptak a törvényhozóktól – a szabályok 2027-től minden, az EU-ba tartó és onnan induló járatra kiterjednek. A jogszabály az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) közelmúltbeli reformját követi, amelynek értelmében bizonyos vállalatoknak minden egyes tonna széndioxid-kibocsátásuk után kibocsátási egységekre kell pályázniuk. Az ár jelenleg tonnánként 70 euró körül van, ez nagyjából egy utas oda- és visszaútja során keletkező kibocsátásnak felel meg.

Az új uniós jogszabály meghatározza a bioüzemanyagokból, szerves hulladékból vagy zöld hidrogénből előállítható fenntartható repülőgép-üzemanyagok szénlábnyomának becslésére vonatkozó szabályokat is. A rendszer alkalmazásában zéró kibocsátásúnak minősül minden olyan üzemanyag, amelynek életciklus-alapú szénlábnyoma legalább 70%-kal kisebb, mint a hagyományos keroziné. Amennyiben a fenntartható üzemanyagok szintéziséhez megújuló villamos energiát használnak, annak újonnan telepített és célzott szélturbinákból, napelemekből vagy hasonló kapacitásból kell származnia.