Ha az elektromos közlekedésre való átállás feltételei nem változnak, a gazdagabb északi államokban fölöslegessé váló belső égésű motoros autók a szegényebb déli országokban kötnek ki – hívja fel a figyelmet egy friss tanulmány. A szerzők kimondott célja „egyensúlyt teremteni az elektromos járművekről szóló vitában”.

Kétségtelen, hogy a belső égésű motoros (ICE) autókról az elektromos járművekre (EV) való átállást övező diskurzus egyoldalú. A domináns narratíva szerint az elektromos járművek megfizethető és olcsóbban fenntartható alternatívát jelentenek a szennyező benzin- vagy dízel autókra. Lenyűgöző előnyeik ellenére az elektromos autók elsősorban az északi államokban terjednek gyorsan.

Az Európai Unióban szeptemberben forgalomba helyezett személygép-járművek toplistáját első alkalommal egy EV, a Tesla Model 3 vezeti, méghozzá magasan. Az elektromos eladásai egy év alatt megduplázódtak, piaci részesedése elérte a 23 százalékot, a két évvel korábbi 5 százalékhoz képest.

Változtatás nélkül félő, hogy az elektromos közlekedésre való átállás kimerül majd abban, hogy a gazdag északi államokban fölöslegessé váló szennyező autók a déli félteke szegényebb országaiban landolnak – hívja fel a figyelmet a Világbank égisze alatt megjelent tanulmány, amelyet vitaindítóként hoztak nyilvánosságra a hétvégén véget ért glasgow-i klímakonferencián. A szerzők szerint meg kell vizsgálni, hogy felkészült-e minden ország az elektromos autókra, illetve milyen hatása lesz a magas jövedelmű országokban végbemenő átállásnak az elektromobilitásban lemaradó államokra, a természeti erőforrásaik kitermelése, a fosszilis tüzelőanyagok exportja és az eladósodottságuk szempontjából.

A glasgow-i klímakonferencián hat nagy autógyártó – az amerikai General Motors és Ford Motor, a svéd Volvo, a német Mercedes-Benz, a kínai BYD és a brit Jaguar Land Rover – aláírt egy nyilatkozatot, amelyben ígéretet tett arra, hogy 2040-ig fokozatosan leállítja a fosszilis energiahordozóval üzemelő járművek gyártását. A világ két legnagyobb gyártója, a Toyota és a Volkswagen azonban nem csatlakozott a csoporthoz, azzal érvelve, ami egyúttal válasz lehet a világbanki tanulmányban megfogalmazott kérdések közül az elsőre: hogy a világ jelentős része nem készült fel az átállásra.

„Nem akarjuk, hogy EV-gyártóként tekintsenek ránk, inkább nézzenek karbonsemleges vállalatnak” – nyilatkozta Shigeru Hayakawa,a Toyota alelnöke a Reuters hírügynökségnek. A talányos fogalmazás mögött az áll, hogy – miközben gőzerővel fejleszti az elektromos modelleket, és sokat ruházott be az elektromobilitásba – a Toyota nem írta le a belső égésű motorokat, és sokat költ arra, hogy kifejlesszen egy hidrogén égetésére képes megfizethető modellt. Már csak azért sem tennének fel mindent egy lapra, mert a japán autóiparban 5,5 millióan dolgoznak, és tartani lehet attól, hogy az elektromos autók kizárólagossá válásával a munkahelyek nagy része egyszerűen Kínába „költözik”. A félelem nem alaptalan: az olcsó márkának számító Dacia eletroktromos modellje, a Spring szintén Kínában készül.

A szegényebb országoknak egyebektől is tartaniuk kell az átállás kapcsán. Az EV-ket tölteni kell, ami kétféle problémát is felvet. Az egyik a töltőhálózat kiépítése, ami a kezdeti magas beruházási igény miatt a fejlett államokban is lassúbbnak bizonyult, mint azt néhány éve még sokan gondolták. A másik probléma, hogy az elektromos járművek bővülő flottája megterhelheti az energiahálózatot, és elszívhatja az áramot az ipar és a háztartások elől. Gondos tervezés nélkül az elektromos járművekre való átállás komoly gazdasági károkat okozhat – mutat rá a Világbank tanulmánya.

A szerzők szerint az átállás során figyelembe kell venni olyan társadalmi szempontokat is, mint a közlekedés megfizethetősége és az utasok biztonsága. „Az elektromobilitás körültekintő kiterjesztése jobb gazdasági, üzleti és társadalmi eredményeket hozhat. Ha azonban az elektromos járművekre való átállás az északi féltekén a jelenlegi módon folytatódik, a régi belső égésű motoros autókat egyszerűen a déli országokba szállítják. Ott ez kielégítheti a rövid távú igényeket, de rögzíti a magas üzemanyagköltségeket, felgyorsítja a károsanyag-kibocsátást, és lelassítja a környezetkímélő intelligens mobilitásra való átállást” – figyelmeztetnek.

Azt is hozzáteszik, hogy miközben a világ legszegényebb országai felelősek a legkevésbé az éghajlatváltozásért, őket érinti leginkább az éghajlatváltozás, az e-mobilitásra való átállás során pedig lemaradhatnak. Figyelni kell arra is, hogy az elektromobilitáshoz szükséges új anyagok – beleértve az akkumulátorokat, ritka földfémeket és még sok mást – nem megfelelő kezelése esetén fennáll a veszély, hogy a gazdag észak akaratlanul is monopolizálja a szűkös készleteket, és gyakorlatilag kizárja a szegény délieket az elektromos járművekre való átállásból.