Elfogadta kedden első olvasatban a francia szenátus az új bevándorlási törvény tervezetét, de az ellenzéki jobboldali többségű szenátorok jelentősen szigorítottak a kormány javaslatán. A végső szót a Nemzetgyűlés fogja kimondani, amely elé decemberben kerül a javaslat.

A felsőház 348 tagja közül 210-en szavaztak igennel, 115-en pedig nemmel. Ez a 29. bevándorlásitörvény-tervezet Franciaországban az elmúlt négy évtizedben.

Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmaz: hatékonyabb fellépést a kitoloncolások végrehajtására a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, illetve hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak.

Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna számukra.

A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást.

Kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkások legalizálását célzó intézkedés, és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.

„A szenátus koherensebbé tette a tervezet azzal, hogy megszigorította, és elutasította a kormánynak a mindkét irányba gesztusokra törekvő változatát” – mondta Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának elnöke. Marie-Pierre de La Gontrie szocialista szenátor viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az integrációs szempont teljesen eltűnt a szövegből”.

A tervezetet kidolgozó Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte: nem tartja problémának, hogy szigorúbb lett az elfogadott változat az eredetinél. „Ez egy közösen kidolgozott szöveg, amelyet a szenátus gazdagított” – hangsúlyozta a tárcavezető a CNews hírtelevízióban, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője „méltatlannak” ítélte a szöveget.

A belügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetgyűlésben, ahol a kormánypártnak szintén nincs abszolút többsége, a kormányt „a vita és a kompromisszumkészség szándéka” fogja vezérelni decemberben.

Emmanuel Macron államfő pártjának baloldali szárnya azonban már jelezte, hogy a Nemzetgyűlésben vissza akarja állítani az eredeti szöveget, míg a Köztársaságiak tovább szigorítanának rajta.

Kapcsolódó

Japán gazdasága egyre inkább függ a bevándorlóktól

Japánban egyre gyakrabban válik a politika célpontjává a gyarapodó kurd közösség. Ez egyrészt egyfajta lakmusztesztje a japán befogadáskultúrának, másrészt mindössze a csúcsa annak a jéghegynek, amit a nem hivatalos, de gazdasági okokból megtűrt bevándorlás jelent.

menekültek bevándorlók kurdok Japán gazdaság

Ha a kormányzatnak nem sikerül többséget találnia a szöveg elfogadáshoz a Nemzetgyűlésben, a vitatott nyugdíjreformhoz hasonlóan ismét az alkotmány 49.3-as cikkéhez folyamodhat, amely lehetővé teszi, hogy egy törvényt a parlament alsóházának szavazása nélkül fogadjanak el.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban 5,1 millió külföldi él jogszerűen, ez a lakosság 7,6 százaléka. A menekültek száma félmillió, és becslések szerint 700 ezer illegális bevándorló tartózkodhat az ország területén.

A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, amely a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millióan, 36 százalékuk az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot.