Hongkong: felelősségre vonják a tüntetőket rugdosó rendőröket

A hongkongi kormányzat rendőrséget felügyelő vezetője alapos vizsgálatot helyezett kilátásba szerdán a széles körben felháborodást kiváltott, aznap reggeli erőszakos rendőri fellépéssel kapcsolatban, amikor az egyik tüntetőt egy félreeső helyen az egyenruhások megrugdosták. 

https://www.youtube.com/watch?v=2YhfiXH4FCo

Eközben Pekingben a külügyminisztérium szóvivője szerdán ismételten felszólította Londont, hogy tartsa távol magát a volt brit gyarmat ügyeitől, mert "egyetlen országnak vagy magánszemélynek sincs joga Kína belügyeibe beavatkozni". David Cameron brit miniszterelnök a nap folyamán Londonban kijelentette, hogy az emberi jogok érdekében Nagy-Britanniának be kellene avatkoznia Hongkongban. "Az ott élőknek fontos, hogy azokat a jogaikat és kiváltságaikat gyakorolhassák, amelyeket a város Kínának való átadásáról szóló, 1997-es szerződésben lefektettek" - mondta Cameron.

Hongkong biztonsági főnöke újságíróknak azt mondta, a durvasággal vádolt rendőröket, akiknek akciójáról videofelvétel készült, már felfüggesztették posztjukból. Laj Tung Kwok egyben védelmébe vette a sokat bírált szeptember 28-i rendőrségi fellépést, amelynek során könnygázt vetettek be. Álláspontja szerint a tüntetők "szándékosan és szüntelenül" törekedtek a rendőrségi kordon áttörésére, s ha nem oszlatják fel a tömeget könnygázzal, akár emberek halálát okozó pánik is keletkezhetett volna. 

Szerda késő esti hongkongi online beszámolók szerint továbbra is patthelyzet jellemzi a választási reform kiszélesítését követelő, a város üzleti negyedében közterületeket, főbb közlekedési utakat lezáró diáktüntetők, a velük egyet nem értők és a hatóságok viszonyát.  A rendőrség a reggeli órákban immár harmadik alkalommal kísérelte meg az útakadályok, barikádok felszámolását, több ponton sikerrel. Ahol ellenállásba ütköztek, paprikasprayt használtak. 45 embert vettek őrizetbe, akiket törvénytelen gyülekezéssel és a rendőri intézkedés akadályozásával gyanúsítanak. 

A legfrissebb hírek szerint a szállítási dolgozók szakszervezetének döntése nyomán a taxisofőrök szövetsége - várakozó álláspontra helyezkedve - egyelőre elhalasztotta tervét a maradék úttorlaszok csütörtöki eltakarítására. Hétfőn több tucatnyian fenyegettek azzal, hogy erőszakkal mennek neki a barikádoknak, mivel az útlezárások miatt jelentősen megcsappantak a bevételeik. A területfoglalók egy helyütt arról készülnek szavazni, hogy átengedjék-e a remízbe tartó villamosokat. A közlekedési tárca egyik vezetője a város másik részében keletkezett 7 kilométeres forgalmi dugóért okolta a tüntetőket. 

A rendőrség szerdán azt ígérte, hogy az elfoglalt területeket szabaddá teszik, s a Mong Kok-i városrészben is felszámolják a nagyméretű akadályokat, hogy legalább részben járhatók legyen az utak. 

Hongkong leggazdagabb embere, Li Ka-sing közleményben szólította fel a diákokat az utcák, utak elhagyására. Azzal érvelt, hogy a diákok már hallhatóvá tették követeléseiket, s most már itt az ideje, hogy visszatérjenek családjukhoz. Úgy fogalmazott, biztosítva látja, hogy a város élete és politikai rendszere, az 1997-ben, Hongkong Kínához való visszatérésekor ígért módon, ötven éven át fennmarad. 

Eközben a BBC azt közölte, hogy a szárazföldi Kína területén elérhetetlenné vált a hírügynökség angol nyelvű honlapja. A BBC azt írta, hogy az oldalt blokkolják, feltehetően szándékos cenzúráról van szó, és a társaság panaszt tesz a kínai hatóságoknál. A BBC ezzel a Google és a The New York Times sorsára jutott. A BBC angol nyelvű oldala 2008 óta lényegében hozzáférhető volt, míg kínai nyelvű lapját elindítása óta rendszeresen blokkolják. 

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő. A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra. Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani. 

Kimaradt?