A közelgő tanévkezdés kapcsán a koronavírus-járvány miatt megváltozott körülményekre vonatkozóan részletesen kidolgozott oktatásszervezési javaslatcsomagot tartalmazó beadvánnyal fordult az Oktatási és Kutatási Minisztérium vezetőségéhez a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ).

A két szervezet elnöke – Burus-Siklódi Botond (RMPSZ) és Domokos Ferenc (MAKOSZ) – által ellenjegyzett közös dokumentumban olyan rövid- és középtávú közoktatás-politikai irányvonalak és intézkedések meghozatalát javasolják, amelyek a 2020–2021-es tanév megkezdéséhez, az iskolák programjának járványügyi féltelek között történő hatékony megszervezéséhez, fenntartásához és működtetéséhez járulnának hozzá. A javaslatcsomag tartalmaz alkalmazható javaslatokat a kerettantervek óraszámait érintő csökkentési eljárásokhoz is.

Tisztázni kell a különböző oktatási formákat

Az RMPSZ és a MAKOSZ közös állásfoglalása szerint az oktatásszervezési területeket érintően a szaktárcának sürgősen tisztáznia és pontosítania kell a közbeszédben használt „döntési decentralizáció”, valamint a „hibrid oktatás” fogalmakat. Rámutatnak, ki kell dolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére kell bocsátania olyan részletes és széles körben használható oktatásszervezési forgatókönyveket, amelyek a decentralizáció valós lehetőségeit felhasználva egyenként vagy egymás közötti kombinálásuk révén lehetővé teszik a helyi körülményeknek, feltételeknek, járványügyi helyzeteknek megfelelő oktatási folyamatok megszervezését.

Hangsúlyozzák, hogy olyan közoktatást érintő módszertani útmutatókat kell kidolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére bocsátania, amelyek oktatási formákra, típusokra és szintekre strukturálva konkrét javaslatokat és megoldásokat tartalmaznak. A javaslatok között szerepel a kerettantervek óraszámainak és a tananyag mennyiségének ésszerű, releváns csökkentése, illetve az online és keverékoktatáshoz való igazítása és alkalmazása, továbbá a 2019–2020-as tanév második félévi tananyagának újrastrukturálása (ezáltal az elmaradt tananyagrész bepótlása), a decentralizált oktatásszervezési döntések meghozatala, a pedagógusok tantárgyközi együttműködési lehetőségeinek megvalósulása.

Javasolják ugyanakkor az oktatási folyamat megszervezését érintő lehetőségek és ennek „helyszíneit” érintő kérdések megvitatását az osztályozások, értékelési folyamatok, a jegyek és hiányzások adminisztrálása vagy a nyolcadikosokat és tizenkettedikeseket érintő vizsgatananyagok követelményeinek és tartalmainak tisztázása terén.

A pedagógusok és diákok szövetségei szorgalmazzák az érvényben lévő törvénykezés összeegyeztetését a járvány által kiváltott helyzetek kezeléséhez szükséges eljárásokkal, illetve olyan diákoknak és szülőknek szóló oktatási jellegű programokat indítsanak el, amelynek célja az egészséges életmód, illetve a vírussal szembeni védekezés promotálása.

Anyagi keretre van szükség a hátrányos helyzetben lévők számára

A két szervezet álláspontja szerint sürgős oktatásfinanszírozási intézkedésekre is szükség van a szaktárca részéről, amelynek eredményeképpen növelni kell a közoktatásban dolgozók rendszeres és helyi igényeit kielégítő továbbképzésére fordítható összegeket. Mindezt a megyei pedagógusok házai finanszírozásának növelésével, illetve a fejkvótás finanszírozási rendszerben eddig is létező, de támogatás nélkül maradt szakmai továbbképzési alapfejkvóta összegének meghatározásával (25 lej/tanuló/év) és folyósításával javasolják megvalósítani.

Szintén az oktatásfinanszírozásnak köszönhetően további országos támogatási programok elindítása válhat lehetővé, amelynek keretében az állam támogathatja a szegény családi körülmények között élő tanulók, a többgyermekes családok, illetve a pedagógusok internetes elérhetőséggel rendelkező digitális eszközbeszerzését. Lehetővé válik a válság körülményei között megszervezendő, a biztonságos oktatás feltételeinek megteremtéséhez szükséges plusz személyzet (különösen a napközikben szükséges kisegítők, de alsó és felső tagozatos pedagógusok, nem-didaktikai személyzet, egészségügyi személyzet és iskolai tanácsadó szakemberek) alkalmazása.

Többlet pénzráfordítással az állam támogatásban részesítheti a hátrányos gazdasági és/vagy szociális helyzetben működő, újonnan alakult csoportok/osztályok iskolai bútorzatának beszerzését. Ugyanakkor a megfelelő iskolai közegészségügyi és higiéniai feltételek, valamint az online és/vagy hibrid oktatáshoz szükséges intézményi digitalizáció feltételeinek biztosítása érdekében legalább 20%-kal növekszik a fejkvótás finanszírozási rendszer alapját jelentő, a tanintézmények anyagi és szolgáltatási költségeinek résztámogatását lehetővé tevő fejkvóta.

Mint írják, 2021-ben az oktatásra a GDP 6%-át fordítják, az Európai Unió nyújtotta finanszírozási lehetőségekből származó összegek beleszámolása nélkül.

A két szervezet álláspontja szerint minden oktatáspolitikai döntés alapját a gyermekközpontúság, az oktatáspolitikai relevancia, valós döntési decentralizáció, a közösségépítés – diákok, pedagógusok és szülők társadalmi, érzelmi és értelmi jólétének fejlesztése, a társadalmi szolidaritás, esélyegyenlőség és méltányosság, valamint a minőségi oktatás – egészségi nevelésnek, valós nevelési igényeknek megfelelő tartalmak és kompetenciák, minőségi feltételeknek kell következetesen meghatároznia.