Bár az országos átlagnál idén is gyengébben teljesítettek az érettségin a magyar iskolák végzősei, Hargita és Kovászna megyében javultak az eredmények. Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke ezt a diákok hozzáállásának változásával, a járványhelyzethez való alkalmazkodásával magyarázza. A háromszéki főtanfelügyelő ugyanakkor még mindig megoldatlannak tartja a magyar anyanyelvű diákok román nyelv- és irodalom oktatását.

A koronavírus-járvánnyal járó intézkedések, az iskolák bezárása az oktatás valamennyi szereplőjét váratlanul érte és nehézségeket okozott a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt – szögezte elöljáróban Kiss Imre. A szakember szerint aki megfelelően tudott alkalmazkodni az online oktatáshoz, hasznos időhöz juthatott azáltal, hogy nem kellett bejárni az iskolákba, így akár előnyére is fordíthatta a kialakult különleges helyzetet.

A másik típusú hozzáállás Kiss Imre szerint a kifogásokat kereső végzősöké volt, akik a járványhelyzetet mentségnek tekintették arra, hogy ne tanuljanak. Ők rendszerint a személyes konzultáció hiányára hivatkoztak. De akik a saját javukra próbálták fordítani a helyzetet, megfelelően felkészülhettek az érettségire: nagy mennyiségű gyakorlófeladat volt elérhető az online térben minden tantárgyból. Emellett az online felületeken a személyes konzultációk lehetősége is adott volt.

„Tudom azt, hogy a kollégák reggeltől-estig tették a dolgukat. Nehéz helyzetben voltak a pedagógusok is, hiszen az online oktatást nehéz volt időben korlátozott tevékenységgé szervezni, sok esetben szinte folyamatos szolgálatot jelentett az órák megtartása, a beérkezett feladatok ellenőrzése, az újak előkészítése” – magyarázta az oktatási szakember.

Pozitív székelyföldi mutatók

Az előző évekhez képest gyengébb országos eredményekről Kiss Imre kijelentette: sok diák egyfajta vakációként élte meg az iskolák bezárását, és nem készült tudatosan az érettségire. „Ha az országos eredményekhez viszonyítjuk Kovászna és Hargita megye átlagát, akkor látjuk, hogy kilógnak a sorból. Korábban sokszor hivatkoztak arra, hogy hátrányos helyzetből indulnak a székelyföldi diákok, például az országos televíziókból hiányzó érettségi felkészítők miatt. Erre is született megoldás országos- és regionális szinten is” – mondta el a szakember.

Kiss Imre azt is kiemelte: az otthoni felkészítőket követő kéthetes iskolai felkészülési periódusban is kiemelkedett a két székelyföldi megye a részvételt tekintve. „Sokan és fegyelmezetten vettek részt az iskolai felkészítőkön kidolgozott pontos menetrend szerint. Ebben tehát élen jártunk” – jelentette ki. A felkészülésről Kiss Imre megjegyezte azt is, hogy a magánórák, különórák önmagukban még nem jelentettek garanciát a sikeres érettségire, az átmenő jegyekért, a kiemelkedő eredményekért egyaránt egyénileg is meg kellett dolgozni.

A főtanfelügyelő emlékeztetett: Hargita és Kovászna megyében is jobbak az érettségi eredmények az előző évihez viszonyítva. A tavalyi átmenési arányhoz képest országszerte mindössze a két székelyföldi megyének pozitív a mutatója, Kovászna megyében 1,84 százalékponttal, Hargita megyében pedig 3,83 százalékponttal több idén végző diáknak sikerült az érettségije, mint a tavaly. Ez a számadat a többi megyében mínusz előjelű – magyarázta.

A két székelyföldi megyében többen iratkoztak be a vizsgákra az idén, illetve a korábbi években végzettek közül is, ezt a tényezőt sem lehet figyelmen kívül hagyni a szakember szerint. „Ez akár negatívan is befolyásolhatta volna az eredményeket, de nem ez történt. Ugyanez a tendencia a kisérettségi esetében is megfigyelhető. Ott is többen iratkoztak be idén, és négy százalékponttal jobb lett az átmenési arány” – emelte ki Kiss Imre. Ennek kapcsán megjegyezte: fontos, hogy ne csupán a negatívumokra koncentrálva értékelje a társadalom az eredményeket.

„Maga az átmenési arány számszerűen nem magas, de ha belehelyezem abba a kontextusba, amiben mi a régióban vagyunk, akkor árnyaltabb képet kapunk, és nem biztos, hogy jogos a két megye elmarasztalása. Ha országos viszonylatban kellene összehasonlítani a székelyföldi megyék eredményeit, akkor véleményem szerint mérvadóbb lenne, ha csak a román tagozatok eredményeit vetnénk össze más megyékével. Ebben a tekintetben az abszolút élvonalban szerepelnénk” – fejtette ki Kiss Imre.

A román jegy nélkül színtízesek is lennének

Arról, hogy országos viszonylatban kiemelkedően sok színtízes érettségi eredmény született (232 - szerk. megj.), Kiss Imre elmondta: azok a diákok, akik igyekeztek kihasználni a helyzetet, és „ráhajtottak” a kiemelkedő eredményre, elképzelhető, hogy könnyebben el tudták ezt érni, mint a korábbi években. Magyar vizsgázók esetében ebben az évben nincs hibátlan érettségi eredmény, néhány tized a legjobbak esetében is hiányzott a kitűnő osztályzathoz. A főtanfelügyelő szerint elképzelhető, hogy ha a román jegyeket kivennénk, a magyar vizsgázók között is lenne színtízes, ám erre vonatkozó kimutatásokkal még nem rendelkeznek.

A magyar diákok román érettségivel kapcsolatos plusz kihívásai évek óta témát szolgáltatnak az érettségi eredmények értékelésekor. Erről Kiss Imre elmondta: mindenképpen plusz terhet jelent a magyar tanulóknak az, hogy eggyel több tantárgyból kell vizsgázniuk.

„Ha a gyengébb érettségi eredményekre csak egyetlen logikus magyarázatot szeretnénk találni, akkor az volna: nem mindegy, hogy három tantárgyból kell felkészülni, vagy pedig négyből. Kevesebb idő jut megpihenni a vizsgák között, és eggyel többször kell megélni a vizsgával járó stresszt. Négy tantárgyból egy olyanból is meg kell felelni, aminek a nyelvét nem beszéli, ismeri anyanyelvi szinten a diák. Ez egy évek óta jelentkező hátrányos helyzet” – fogalmazott a szakember.

Erre megoldást az jelenthetne, ha a magyar gyermekek a számukra kidolgozott, speciális, kommunikációs készségek fejlesztésén alapuló módon tanulnák a román nyelvet – hangsúlyozta Kiss Imre.