A vasárnapi EP-választásokon elért nagyszerű eredményeket a belpolitikában is kamatoztatni próbálja az ellenzék, de a módját egyelőre keresik. Az urnazárást követően meghirdetett előrehozott választásról kiderült, hogy alkotmányos akadályokba ütközik, anélkül pedig a két ellenzéki pártnak csak fejtörést okozna a kormány menesztése.

Két napja az előrehozott választások témája uralja a közbeszédet. A lavinát Klaus Johannis államfő indította el az urnazárást követő sajtónyilatkozatával, amelyben a választások eredményét értékelve a kormány lemondását követelte. Leszögezte: a választás eredményét „már sehogy sem lehet kimagyarázni”, „a PSD-kormánynak mennie kell”.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Dan Barna, az USR elnöke vasárnap este, az exit poll-eredmények kihirdetésekor. A külhoni szavazókörzetekben kialakult tülekedésre utalva kijelentette: „ennek a kormánynak mennie kell! Követeljük hivatalosan, formálisan és egyértelműen a Dăncilă-kormány lemondását”.

„Ebben a pillanatban ez a parlament már nem legitim. A mi álláspontunk az, hogy a helyes megoldás az előrehozott választás lenne. Nem csatlakozhatunk azokhoz, akik Romániát a mostani helyzetbe juttatták, és nem mondhatjuk, hogy kész, mostantól testvérek vagyunk. A mai szavazás megmutatta, hogy Románia és a románok egy új, szellős, decens és kompetens politikai osztályt akarnak. Nem vitás, ennek a kormánynak mennie kell” – fűzte hozzá Barna.

Hasonló állásfoglalások érkeztek a nagyobbik ellenzéki párt, a nemzeti liberálisok (PNL) irányából is. „Gratulálok a rendkívül jó eredményhez az ellenzéki partnereinknek, akikkel együtt nyilvánvalóan megvan a többségünk egy legitim, valóban az állampolgárokat képviselő kormányzáshoz” – nyilatkozta urnazáráskor Ludovic Orban, a PNL elnöke. A párt listavezetője, Rares Bogdan egy későbbi tévéinterjúban arról is beszélt, hogy „a PNL készen áll a kormányzás átvételére”.

„Kérni fogjuk a kormány azonnali lemondását, ha pedig ez késlekedni fog, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be. Egyúttal, figyelembe véve, hogy a PSD és szövetségese, az ALDE, amely nem lépte el a választási küszöböt, elvesztette a legitimitását arra, hogy Romániát kormányozza, követeljük az előrehozott választások sürgős kiírását, hogy a románok eldönthessék, ki vezesse őket a következő években” – részletezte a liberálisok listavezetője az urnazárás után adott nyilatkozatában. (Idézet innen.)

Az előrehozott választások gondolatának akadtak támogatói PSD-s körökben is. Dumitru Buzatu Vaslui megyei elnök úgy vélte: az EP-választások nyomán nem világos, hogy az eredmények milyen mértékben tükrözik a pártok EP-listájának támogatottságát, illetve milyen mértékben fejezik ki a kormánnyal vagy személyesen az időközben bebörtönzött pártelnökkel szembeni ellenérzéseket. Ennek tisztázására véleménye szerint az előrehozott választás a legalkalmasabb.

Mit mond az alkotmány?

A fenti „megoldással” az a baj, hogy kivitelezhetetlen. Az előrehozott választásokig eljutni egyébként is nehéz – lényegében meg kell győzni a törvényhozók többségét, hogy lemondjon a mandátumáról –, jelen pillanatban azonban teljességgel lehetetlen, ugyanis az alkotmány 89. cikke tételesen tiltja a parlament feloszlatását az államfő megbízatásának utolsó félévében.

Klaus Johannis 2014. december 21-én tette le a hivatali esküt, tehát a parlament feloszlatásához a Dăncilă-kormányt áprilisban kellett volna megbuktatni. Az alaptörvény ugyanis azt is előírja, hogy a parlament akkor oszlatható fel, ha 60 nap alatt, legalább két próbálkozás után nem szavaz bizalmat egy új kormánynak.

Terjednek olyan forgótókönyvek is, amelyek szerint az előrehozott választások kikényszerítésének egyik módja a parlamenti képviselők lemondatása, azonban ennek nincs jogi alapja. Az alkotmány 63. cikke szerint legfeljebb három hónappal a képviselőház és a szenátus négyéves mandátumának lejárta vagy a parlament feloszlatása után lehet megtartani a választásokat.

Az USR mintha tisztában lenne a helyzettel

Dan Barna, az USR elnöke hétfőn arról beszélt, hogy egy sikeres bizalmatlansági indítvány után támogatni tudnának „egy nem PSD-kormányt”, néhány feltétellel. Az első a kétfordulós polgármester-választás újbóli bevezetése, a második a bűnözők közélettől való eltiltása, a harmadik pedig a sokat bírált 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet korrigálása. Leszögezte, hogy az USR nem venne részt ebben a kormányban, amelynek az lenne a feladata, hogy „előkészítse az előrehozott választásokat vagy legrosszabb esetben a jövő évi választásokat”.

Egyedül az USR-PLUS szövetség társelnökéről, Dacian Ciolosról jelenthető ki egyértelműen, hogy mindvégig tisztában volt az „alkotmányos helyzettel”. Vasárnap este a közszolgálati televízióban figyelmeztetett, hogy az alkotmányos megkötések miatt előrehozott választásokat csakis az elnökválasztások után lehet tartani. A lehetséges időponttal kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint 2020 nyarán, a soron következő helyhatósági választások napján volna a legalkalmasabb. (Egy május 24-ei, tehát a voksolás előtt két nappal kiadott hírben megtalálhatjuk ugyanezt az okfejtést.)

Vita a győztesek között

Miközben a PNL politikusai fennen hangoztatják, hogy bármelyik pillanatban készen állnak a kormányzásra, az USR-nak nem fűlik a foga ehhez a jelenlegi parlamenti konstrukcióban. Intő példának tekintik ugyanis e tekintetben a Ciolos-kormányzást, amelynek végén, 2016 decemberében történelmi választási sikert arattak a hatalmat egy évvel korábban elveszítő szociáldemokraták. Az USR-ben attól tartanak, hogy megismétlődhet a forgatóköny, és az EP-választáson elért győzelem köddé válik.

Az EP-választások győztesének tekinthető két ellenzéki tömörülés viszonyára inkább a rivalizálás; mint az együttműködés jellemző. Erre utal például, hogy az USR saját jelöltet indít a börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea távozásával megüresedő képviselőházi elnöki posztra, Stelian Ion személyében. (FRISSÍTÉS: Végül Dan Barnáék visszavonták jelöltjüket, és a liberális Raluca Turcant támogatták a házelnök megválasztásakor).

Az ellenzéki pártok rivalizálása levegőhöz engedi jutni a PSD-t, figyelmeztet közösségi oldalán Ovidiu Raețchi liberális képviselő, azt fejtegetve, hogy amennyiben közös jelöltet indítanának az elnök-, a helyhatósági és parlamenti választáson is, az USR és a PNL kényelmes, 60 százalék körüli többséggel kormányozhatna 2020-2024 között, míg a versengés lehetővé tenné a PSD számára, hogy összeszedje magát.

Az a tény, hogy a PNL egyik legfontosabb kommunikátora a nyilvánosság előtt tartja fontosnak megfogalmazni figyelmeztetését, arra utal, hogy a színfalak mögött a két formáció viszonya rosszabb, mint az kívülről látszik. A liberálisok nem először jelzik amúgy, hogy irritálja őket a „győzzön a jobbik” típusú megközelítés, amelyet az USR a küszöbön álló házelnökválasztás alkalmával is képvisel.