banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Visszafelé sülhet el a csodafegyver: hiú reményeket fűz a kormány az adóamnesztiához

Adóamenesztiát hirdetett a héten a kormány. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóamnesztiák hatástalanok, nem az adófegyelmet, hanem épp az adóelkerülést ösztönzik.

Adóamenesztiát hirdetett a héten a kormány. A költségvetés siralmas állapotban van, a deficit csillagászati, a Ciolacu-kabinet pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy az év végi választásokig fenntartsa az illúziót, miszerint minden rendben van az államháztartás körül. Valójában nagyon nincs rendben, s teljesen valószínűtlen, hogy az adóamnesztia érdemben javítana a büdzsé állapotán.Fotó: mfinante.gov.ro

Egy évtized alatt ez már az ötödik adóamnesztia Romániában. Az elsőt Victor Ponta hirdette meg 2015-ben, majd Ludovic Orban következett 2020-ban, írja a Ziarul Financiar (ZF). A 2020-as rendelkezés határidejét 2021-ben és 2022-ben is meghosszabbították, ami két újabb adóamnesztiával ért fel. A korábbi amnesztiák a mostaniaknál kevésbé voltak nagyvonalúak, csupán az adóhátralékok utáni kamatok és büntetőkamatok elengedésével kecsegtette az adósokat.

A Ciolacu-kabinet által beharangozott intézkedés magánszemélyek esetén, az adósság összegétől függően annak 25 vagy 50 százalékát is elengedi, ha az adós jószántából befizeti a pénzt az államkasszába. A fegyelmezett adófizetőnek minősülő cégek 3 százalékos kedvezményt kapnak a társasági vagy a forgalmi adóból, míg az adóhátralékkal rendelkezőknek, ha fizetnek, elengedik a kamatokat és a büntetőkamatokat.

Hízik az adósságállomány

A korábbi adóamnesztiák ellenére a be nem fizetett adók összege évről-évre nő, s immár 185 milliárd lejt (37 milliárd euró) tesz ki. Az adóhatóság (ANAF) becslései szerint ebből a behajtható összeg 72 milliárd lej (14,4 milliárd euró). Az ANAF 330 ezer céget és 850 ezer magánszemélyt tart nyilván adósként. A kormány arra számít, hogy a szeptember 4-én elfogadott intézkedéssel sikerül behajtania 9 milliárd lejt.

A pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító Conso szakportál tanulmánya szerint az adósságok elengedése a várttal homlokegyenest ellenkező hatást eredményezhet, főként, ha rendszeres gyakorlattá válik.

„Miért fizesd be időben az adókat, ha a elkövetkező 1-2 évben úgyis elengedik a kamatokat és a büntetőkamatokat, sőt, az alapösszeg egy részétől is megszabadulhatsz egy jövőbeli adóamnesztia alkalmával? A kamatok, a büntetőkamatok és az adósság egy részének az elengedéséből összeálló nyereségi potenciál nagyobb annál az adókedvezménynél, amit a lelkiismeretes adófizetők kapnak” – olvasható a tanulmányban. A szerzők szerint erre a legékesszólóbb bizonyíték épp a 37 milliárd eurós adósságállomány.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb adósok között van 12 912 magánszemély, akiknek az összesített adóhátraléka 35 milliárd lej. A részletes adatokból kiderül, hogy ebből az összegből mindössze 3 milliárd jött az össze az utóbbi egy évben, 24,7 milliárd lej pedig háromévesnél régebbi tartozás. Ebből világosan látszik, hogy a nagy adósok zöme az egymást érő adóamnesztiák ellenére sem sietnek törleszteni az állammal szembeni tartozásaikat.

Tehetetlen intézmények

Ezek az adatok arra is rámutatnak, hogy az adóhatóság elképesztően alacsony hatásfokkal dolgozik. „Ez egy belső elemzés tárgya kellene legyen az ANAF-nál és a Pénzügyminisztériumnál. Hogyan halmozhatnak fel egyes cégek és magánszemélyek ekkora adósságokat anélkül, hogy végrehajtásra kerülne sor? Minden adat a rendelkezésükre áll. Ezek bevallott és be nem fizetett összegek, nem pedig jogosulatlan jövedelmek” – nyilakozta a ZF-nek Gabriel Biriș, gazdasági ügyekre szakosodott ügyvéd.

Ezeknek a nagy, átlagban 2 millió lej adósságot felhalmozott magánszemélyeknek a zöme nem fizette be a 10 százalékos jövedelemadót. „Ahhoz, hogy kijöjjön 2 millió lej befizetendő jövedelemadó, 20 millió lej bevételed kellett legyen. A miniszter úr azonban azt mondja, hogy ezek az emberek gondban vannak, nincs miből fizetniük” – mutat rá a helyzet abszurd jellegére Gabriel Biriș.    

 A kormány fűhöz-fához kapkod, hogy visszafogja a költségvetési hiány növekedését, mely július végén a GDP 4,02 százalékát tette ki. Éves szinten a kabinet 86,6 milliárd lejes deficittel kalkulált, amiből hét hónap alatt már 71,04 milliárd lett, az év végéig pedig valószínűleg meg fogja haladni a 100 milliárdot. 

Kapcsolódók

Kimaradt?