Románia állítólag digitalizál, miközben kevesebb, mint egy évtized alatt 21 százalékkal nőtt az önkormányzati dolgozók száma.

Többek között az államapparátus karcsúsításával csökkentené a költségvetési kiadásokat a kormány, ami minden bizonnyal heves ellenállást vált majd ki az érintettek részéről. A Bolojan-kabinet szándéka érthető és jogos, az adatok egyértelműen mutatják, hogy a közigazgatásban többen dolgoznak, mint az indokolt volna.

A helyi közigazgatásban, vagyis a helyi- és a megyei önkormányzatoknál a tavalyi év végén 284 ezren dolgoztak, írja a Ziarul Financiar. 2015 végén még csak 234 ezren voltak, vagyis kilenc év alatt a számuk 50 ezerrel nőtt. Ez a 21 százalékos gyarapodás különösen annak a fényében abszurd, hogy időközben végbement egy digitalizációs folyamat, aminek eredményeként csökkennie kellett volna az alkalmazotti létszámnak. Tavaly 10 ezer lej körül volt a közalkalmazotti átlagbér, vagyis, ha az önkormányzatoknál a 2015-ös szintre csökkenne a dolgozók létszáma, az éves szinten mintegy 6 milliárd lej megtakarítást eredményezne.

Tavaly csak a megyei önkormányzatok 4,112 milliárd lej támogatást kaptak a központi költségvetésből. A 41 hazai megyei önkormányzat összesen 5,159 milliárd lejt költött az alkalmazottak fizetésére, a béralapok pedig óriási eltéréseket mutatnak.

A Regát tékozlóbb

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium közelmúltban közzétett adatai szerint a legkisebb összegű, 58,009 millió lejes béralap Beszterce-Naszód önkormányzatánál volt. Iași megye tanácsa ennek több mint a négyszeresét fordította ilyen célra, 251,489 millió lejt. Utóbbinak kb. két és félszer annyi lakosa van, mint az erdélyi megyének, azonban egyértelmű, hogy ez semmiképp sem indokol négyszeres béralapot.

Az ország legkisebb megyéjében, Kovásznában, 61,139 millió lejbe került tavaly a megyei önkormányzat dolgozóinak a bérezése, ami országos összevetésben korrekt összegnek tűnik. Összességében elmondható, hogy az erdélyi megyék önkormányzatai jóval visszafogottabbak voltak a személyi kiadások tekintetében, mint sok regáti.  

Bákó megye kb. 15 százalékkal népesebb, mint Bihar, azonban a megyei önkormányzat 75 százalékkal többet költött bérekre, 182,353 millió lejt, szemben a bihari 104,278 millióval. Vaslui kisebb és szegényebb is, mint Brassó, azonban a megyénél dolgozók bérezésére 194,093 millió lej ment el, míg utóbbiban csak 119,608 millió. Hasonló cipőben járt, ha nem is szórta épp annyira a pénzt, mint a Vaslui-i, Botoșani, Buzău, Vâlcea, Olt, Neamț és Vrancea megye önkormányzata.

Romániában egyetlen olyan megyei önkormányzat sincs, melynek a saját bevételei fedeznék a kiadásait, ellenben több olyan is, ahol ezekből az alkalmazottak bére sem telik ki. Erre is Vaslui az egyik legjobb példa, ahol az önkormányzat 58,528 millió lejes saját bevételei a béralapnak csupán kb. 30 százalékát teszik ki.

A pénz, ami nincs

Hasonló anomáliákat bőven találni a helyi önkormányzatok szintjén is. Nagyvárad és Pitești ugyanannyit, kb. 108 millió lejt költött a városházi alkalmazottak bérezésére, annak ellenére, hogy előbbi 1,285 milliárd lejből, míg utóbbi 708,696 millióból gazdálkodott.

Az ország két legkisebb megyeszékhelye Csíkszereda (34 ezer lakos) és Alexandria (40 ezer lakos). Előbbinek az önkormányzatánál 33,880 millió lej volt a bértömeg tavaly, míg Teleorman megye székhelyén 63,151 millió lej, miközben a székely város saját bevételei 123 millió lejt tettek ki, Alexandria számlájára pedig mindössze 103 millió lej folyt be.

Bihar megyében, Nagyváradon kívül, három municípium van: Nagyszalonta, Margitta és Belényes. Nagyszalonta és Belényes ugyanannyit, kb. 12 millió lejt, fordított tavaly fizetésekre, annak ellenére, hogy nagyon hasonló méretű városok, s előbbinek 71 millió, míg utóbbinak csupán 40 millió lej volt az éves költségvetése. Margitta önkormányzata, annak ellenére költött Szalontánál 2 millió lejjel többet bérekre, hogy a kasszájában 20 millióval kevesebbje volt.

Egynémely kisváros önkormányzatánál is elképesztő állapotok uralkodnak a pénzügyek tekintetében. A Bihar megyei Diófás (Nucet) tavaly 21,563 millió lejből gazdálkodott, amiből közel 14 millió volt a központi költségvetésből érkező szubvenció. Az önkormányzatnak 3,518 millió lej értékű saját bevétele volt, aminek a 89 százalékát, 3,124 millió lejt, az alkalmazottainak a bérezésére fordította. A helyi polgármesteri hivatalban folyó munka szakmai színvonaláról valamennyit elmond, hogy tavaly 1 lejt sem sikerült lehívni uniós forrásokból.

Ennél azonban van rosszabb, például az ugyancsak bihari Vaskoh esetében. A hegyek lábánál fekvő városka önkormányzatának a saját bevételei 3,313 millió lejre rúgtak 2024-ben. Ebből a pénzből még a városházi alkalmazottak fizetésére sem futotta, ki kellett pótolni 330 ezer lejjel. Tavaly ennek a városnak a számlájára sem futott be egy garas sem uniós forrásokból.

Tárkány a Belényesi-medence egyetlen olyan községe, ahol a rendszerváltás óta még sosem sikerült magyar polgármestert választani, annak ellenére, hogy a magyarság abszolút többségben van. Tárkány abban is egyedi Biharban, hogy az önkormányzat saját bevételei tavaly az alkalmazottak fizetését sem fedezték, előbbinek az értéke 1,963 millió lej volt, utóbbié 2,024 millió lej. Tárkányban ugyanannyit költ bérekre a községháza, mint Értarcsán, csakhogy utóbbinak 700 ezer lejjel több bevétele van.

Kapcsolódó

Idén háromszor annyit költ az állam a közalkalmazotti bérekre, mint 10 évvel korábban

A gazdaság növekedés ennél jóval kisebb, 132 százalékos volt a vizsgált időszakban.  

állami fizetések közalkalmazottak közalkalmazotti bérek GDP költségvetés

Hunyad megyében több olyan község is van, ahol a helyi jövedelmek nem elegendőek az önkormányzati bérekre. Balsa község saját bevételei 1,325 millió lejt tettek ki tavaly, míg az önkormányzati dolgozók fizetései 1,908 milliót. Kersec községben 1,244 millió lej folyik be saját bevételekből, a bérekre 1,363 millió lej megy el, s lehetne még folytatni a felsorolást.

Az önkormányzatok gazdálkodási adatainak a fényében kétségbevonhatatlan, hogy sok megyei tanács, város- és községháza sokkal tovább nyújtózott, mint ameddig a takarója ért, indokolatlan méretű hivatali apparátust működtet, aminek a fenntartására nincs meg a pénzügyi fedezet. Az államháztartás jelenlegi állapotában a közigazgatási apparátus karcsúsítása nem csupán szükséges, hanem elkerülhetetlen.