Lebénítja az önkormányzatokat, csődbe sodorja az építő cégeket a kormány pénteken elfogadott intézkedéscsomagja, vélik a Maszol által megszólaltatott polgármesterek. Azt nem fájlalják, hogy az év végén nem szervezhetnek közpénzekből fesztiválokat, rendezvényeket, ünnepségeket, de aggályosnak tartják, hogy nem fizethetik ki az elvégzett munkálatokat, a lebonyolított közbeszerzések után nem köthetik meg a szerződéseket, nem rendelhetnek előtanulmányokat, hogy európai uniós pénzekre pályázhassanak.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere és Fodor István, Sepsibodok polgármestere egyaránt úgy véli, az önkormányzatiság arculcsapása a kormány intézkedéscsomagja, példátlan, hogy felülről akarják megmondani egy településen mire költsék a saját jövedelmüket.

A kormány különben abban reménykedik, a csomaggal az év végéig 22 milliárd lej megtakarítást tud elérni.

A megszorításokkal nem a központi költségvetés hiányát faragják

Ez az intézkedéscsomag egy újabb csapás a helyi autonómia, az önkormányzatiság elvére, nem normális, hogy a kormány meg akarja mondani, hogy a saját bevételeiket miként és mire költhetik el az önkormányzatok, szögezte le Kereskényi Gábor.

Szatmárnémeti polgármestere felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezéseket az év végén rendkívül nehéz hatályba léptetni, annál is inkább, mert számos közbeszerzési eljárás még folyamatban van, a kormányrendelet pedig aggályossá teszi a szerződéskötéseket, az elvégzett munkálatokat pedig ki kell fizetni.

„Értjük, hogy a költségvetéshiányt próbálják leszorítani a Brüsszel előtt felvállalt szintre, de ezekkel az intézkedésekkel csak elodázzák a kifizetéseket. A betervezett költségeket, az elindított beruházásokat ki kell fizetni. Ha egy önkormányzat nem fizet ez év november 1. és december 31. között, akkor jövő év januárjában kell ezt megtegye. A folyamatban levő, vagy már lezárult közbeszerzési eljárások nyomán, ha idén nem, jövőben kötelező módon alá kell írni a szerződéseket” – részletezte a szatmári megyeszékhely vezetője. Meglátása szerint mindössze annyi történik, hogy elvesztegetik az időt, nem tudnak olyan kifizetéseket eszközölni, melyeket amúgy is betervezett a helyi önkormányzat, a saját büdzséjébe az év elején előirányzott, tehát nem a központi költségvetés kárára történnek.

Valós reformokra lenne szükség, de csak a „felszínt kapargatják”

Kereskényi Gábor különben egyetért azzal, hogy a rendezvényekre szánt pénzeket érdemes átkalibrálni. Mint mondta, nem tartja a jó ötletnek, ha az önkormányzatok több tízezer eurót kifizetnek manele-énekeseknek vagy anyaországi rappereknek, szatmárnémeti önkormányzata már évek óta a minőséget részesíti előnybe, vállalva, hogy így talán kevesebb a fellépő a városban. De ez esetben sem normális, hogy a döntést felülről erőltetik rá az önkormányzatokra. „Ha egy városban minden héten fel akarnak léptetni egy manele-énekest a saját költségvetésből, a saját választópolgáraik előtt kell feleljenek a döntésért. A polgárok négyévente értékelik a helyi választott tisztségviselők munkáját, levonják a konzekvenciát, hogy szavaznak-e nekik újra bizalmat.

Az elmúlt hónapokban érződik a törekvés, hogy a kormány mérsékelni próbálja a költségvetéshiányt, ez akár egy dicséretes kezdeményezés is lehetne, de amíg nem mernek belenyúlni a strukturális átszervezésekbe, csak a „felszínt kapargatják”, állapította meg a polgármester. Meglátása szerint a hazai államigazgatási rendszert alapjaiban kellene átszervezni, hogy valódi megtakarításokat lehessen elérni. A pénteken elfogadott intézkedéscsomag csak porhintés, ezzel a deficit nem fog jelentős mértékben csökkenni. Viszont fennáll a veszélye, hogy csődhelyzetbe kerülnek önkormányzatok. A szatmárnémeti önkormányzatnak 39 millió lejjel tartozik az uniós alapok minisztériuma és a fejlesztési tárca, mivel a város az uniós és kormányprogramok beruházásait megelőlegezte, kifizette a kivitelezőknek. Az alárendelt intézményekkel együtt alig van 50 ezer lej a városháza számláján, közben a kormány 39 millió lejjel tartozik a városnak. „Megérett a rendszer egy strukturális változásra, de nem hiszem, hogy van hajlandóság valós reformokra, melyek nyomán hatékonyabb és költséghatékonyabb lehetne az államigazgatás” – szögezte le Kereskényi Gábor.

Feje tetejére állított ország

„Több mint harminc éve, 1990-től húzom az önkormányzat szekerét, de soha nem gondoltam, hogy ide jutunk, az önkormányzat már a saját jövedelmét sem szabad elköltse” – fakadt ki Fodor István, Sepsibodok polgármestere. Hozzátette, megérti, hogy a kormány össze akarja szedni a pénzeket, mert „üres a zsák”, de ennek nem ez lenne az útja.

A csapból is az Anghel Saligny program folyt, Sepsibodok elsők között nyert, elindították a munkálatokat, és most ezekre sem folyósítja a pénzt a kormány, részletezte Fodor István, aki attól tart a kivitelező félbehagyja a munkát, sőt a ki nem fizetett összegekért bepereli az önkormányzatot. „Nem gondolnak arra, hogy ha egy közbeszerzés után aláírtunk egy szerződést, mind a két félnek vannak kötelezettségei: a cég elvégzi a munkát, az önkormányzat fizet. Ha mégsem, a kivitelező joggal fordul bírósághoz” – részletezte a polgármester. Arra is felhívta a figyelmet, biztatják őket, hogy pályázzanak, hívjanak le uniós pénzeket, például útépítésre, de közben megtiltják, hogy szolgáltatásokat rendeljenek, előtanulmányokat készíttessenek, telekkönyvezést végeztessenek. „Ilyen körülmények között milyen dokumentumokkal pályázzunk?” – tette fel a kérdést a sepsibodoki elöljáró. Felidézte, hatalmas reményekkel kezdték az évet: Bodokon újítják a műemlék Mikó-kastély épületét, Zalánban támfalat, hidakat építenek, Oltszemen szennyvízhálózatot, három faluban tervezik a földgázbevezetést, és most mindez leállhat. „Tönkreteszik a közigazgatást. Oda jutottunk, mint a kommunista rendszerben, hogy az önkormányzat nem gazdálkodhat a saját pénzéből. Még a kilencvenes években fordult elő, hogy az év végén megmaradt pénzeket vissza kellett küldeni az államkasszába. Az ország a feje tetejére állt, az önkormányzatokat megbénították, a kivitelező cégek perrel fenyegetnek, kapkodunk összevissza” – összegezte Fodor István.