A szakszervezeti szerveződés és a kollektív tárgyalások hiánya az átlagosnál is nagyobb kihívások elé állítja a digitális platformok munkásait. Egy készülő uniós irányelv sokat javíthat a helyzetükön, de a problémák és a megoldásuk is tagállam-specifikusak.

Több romániai nagyvárosban is tiltakozást hirdettek hétfőn az Uber és a Bolt dolgozói. A taxisok felróják a két cégnek, hogy mesterségesen alacsonyan tartják a menetdíjakat, túlságosan magas jutalékokat vonnak le, ráadásul meglopják az alkalmazottakat.

Az utóbbi vád mindössze feltevésen alapul, viszont az tény, hogy a sofőrök számára teljesen átláthatatlan, hogy a cégek milyen algoritmusok alapján számolják ki a bevételből nekik maradó összeget. „Például az a fuvar, ami kisebb tarifával tizenhat lej volt, az emelés után 14 lej lett” – panaszolta az egyik sofőr a Știri de Cluj portálnak, hozzátéve: nem érti, milyen algoritmust használ a platform, és úgy érzi, meglopják.

A közösségi médiában szervezkedő sofőrök kollektív kijelentkezéssel tiltakoztak – csökkentve a platformok bevételeit –, de Brassóban például egyórás utcai tüntetéssel is megpróbáltak nyomatékot adni követeléseiknek.

Jogi akadályok

A vállalatok sem a közösségi médiában, sem saját weboldalukon nem válaszoltak a dolgozóik vádjaira és követeléseire, ami azt mutatja, hogy a tiltakozás nem érte el az ingerküszöbüket. Romániában egyébként is gyerekcipőben jár a platformmunkások szervezkedése, ami részben a jogi környezettel magyarázható. Miközben más európai országokban – sőt az Európához képest ultraliberálisnak tartott Egyesült Államokban is – az Uber vagy az Amazon dolgozói szakszervezeteket hoztak létre, addig nálunk az ilyesmi akadályokba ütközik.

A társadalmi párbeszédről szóló 62/2011-es törvény értelmében szakszervezetet csakis alkalmazottak hozhatnak létre „azzal a céllal, hogy megvédjék a szakmai, gazdasági és szociális érdekeiket a munkáltató viszonylatában”. Ugyanez a törvény az alkalmazottat olyan magánszemélyként határozza meg, aki „egy munkáltató fennhatósága alatt fejti ki tevékenységét egyéni munkaszerződés vagy munkaviszony alapján”. Szakszervezetet legkevesebb tizenöt, ugyanannál a jogi személynél dolgozó alkalmazott hozhat létre.

Kapcsolódó

Kényszerpályára küldve: futár, ételkihordó, digitális szakmunkás

Az utóbbi években munkások tömegei hagyták ott a hagyományos foglalkozási ágakat, és váltottak át az úgynevezett platformgazdaságra.

futárszolgálat ételkihordás szakszervezet magánvállalkozás

A létszámkövetelményt kétségtelenül teljesítik a Bolt és az Uber taxisai, de a fenti definíció szerint mégsem tekinthetők alkalmazottnak. A sok tízezer futárhoz, ételszállítóhoz és digitális szakmunkáshoz hasonlóan ők is hivatalosan önfoglalkoztatottak, azonban valójában gyakran nem rendelkeznek az önálló vállalkozókra jellemző függetlenséggel.

Uniós szabályozás készül

Miközben a platformok sok ember számára biztosítanak megélhetést, vagy lehetővé teszik a jövedelmük kiegészítését – beleértve azokat is, akiknek egyébként nehezen tudnának elhelyezkedni, mint a fiatalok, nők, fogyatékkal élők, bevándorlók –, korábban nem létező kihívást is jelentenek –mutat rá az Európai Bizottság. A brüsszeli testület a múlt hónapban közzétett egy iránytervezetet, amelynek értelmében alkalmazotti státusz illetné meg a többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó digitális platformmunkásokat.

A bizottság hangsúlyozza: a legtöbb platform-munkavállaló nem részesül ugyanolyan munkavállalói jogokban – szociális védelemben, egészségügyi szolgáltatásokban stb. –, amit egy munkaszerződés biztosít. Ugyanakkor egyesek valóban önfoglalkoztatók, ezért figyelni kell arra, hogy a munkavállalói státusz ne kényszer legyen. A javaslat szerint a platformmunkásokat alapesetben a foglalkoztató cégeknek alkalmazottként kell bejelenteniük, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az illetővel nem áll fenn munkaviszony.

A spanyol példa

A munkavállalóvá való átsorolás az érintetteknek minimálbért, fizetett szabadságot, táppénzt vagy járulékalapú öregségi nyugdíjat biztosít, és nem utolsó sorban kollektív tárgyalásokat. Az uniós direktíva elfogadása azonban nem oldaná meg az érintettek összes problémáját.

Ezt mutatja Spanyolország példája, ahol a madridi legfelsőbb már két éve munkavállalóvá nyilvánította a digitális platformok munkásait – alsóbb rendű bíróságok még korábban –, azonban az életkörülményeik tényleges javulásához szükség volt az érintett vállalatok és a szakszervezetek megállapodására is. Ennek köszönhetően a futárok számára – egyebek mellett – megszűnik a jövedelmi bizonytalanság, ami a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által készített tanulmányok szerint a platformmunkások elsődleges problémája.

Sok országban – köztük Romániában is – a platformmunkások havi keresete a minimálbér szintje alatt van, így erőteljes ellenállás várható a platformok részéről az irányelv elfogadása ellen, illetve a későbbi alkalmazás során.

A készülő irányelv, ha elfogadják is, várhatóan hagy bizonyos mozgásteret a tagállamok számára. Másfelől Románia esetében nem hagyható figyelmen kívül, hogy európai viszonylatban hazánkban rendkívül alacsony a szakszervezeti tagsűrűség. Ez csak részben magyarázható a szervezetek hitelvesztésével, nagyobbrészt a kollektív szerződéskötéssel és a társadalmi párbeszéd szemben ellenséges gazdasági közegnek tudható be.