A Romániába érkező menekülteknek csupán a töredéke akar munkát vállalni.

A háború kezdete óta 800 ukrajnai menekült fordult az Országos Munkaerő Ügynökséghez (ANOFM) azért, hogy állást találjon. Az álláskeresők között hegedűsök, halászok, sofőrök és cukrászok is voltak.

Munkába kb. 2700 ukrajnai állt. Mostanáig 277 munkáltató jelezte, hogy szívesen alkalmazna háborús menekülteket, akiknek összesen 4100 állást kínálnak. A legnagyobb kereslet szakképzetlen munkaerőre van, illetve csomagoló- és készruha készítő szakmunkásokra, konyhai személyzetre és pincérre.

A munkába állók száma elenyésző az országba érkező menekültekéhez képest, s a humán erőforrás szakemberek nem is számítanak rá, hogy ez érdemben változna. Ennek a fő oka az, hogy Románia tranzitország az Ukrajnából érkezők számára, a többségük Németországba, Nagy-Britanniába és Lengyelországba tart.

A menekülthullámnak azért sincs számottevő hatása a munkaerőpiacra, mivel főleg gyerekes nők érkeznek a háború sújtotta területekről, akik számára a felkínált munkahelyek zöme nem megfelelő. „Románia sosem volt migrációs célország, ezért a kormánynak nincs igazi szociális és munkaügyi integrációs politikája, s emiatt elszalasztunk egy csomó lehetőséget” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Raluca Pârvu, a BPI Románia humán erőforrás ügynökség vezetője.

A legtöbb ukrajnai menekült, 941, a feldolgozó iparban helyezkedett el. Ebben az ágazatban van a legnagyobb munkaerőhiány. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly átlagosan 42 700 betöltetlen állás volt, ebből 9300 a feldolgozó iparban.