Nyugat-Európához csak statisztikailag zárkóztunk fel, miközben az ipar elképesztő mértékben leépült.

Jóval többet fogyasztunk annál, amennyit megengedhetnénk magunknak, állítja Flavius Jakubowitz a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke. Az ország az utóbbi években olyan fejlődési modellt követett, amelynek elfogytak a tartalékai.

„Vannak pillanatok, amikor egy gazdaságnak nem optimizmusra, hanem igazságra van szüksége. Ma arról beszélünk, mennyire közel vagyunk egy határhoz. (…) Az a fogyasztásra épített, deficitből finanszírozott és importból táplált modell, amely eljuttatta ide Romániát, elérte a határát. Ez nem egy vélemény, hanem egy következtetés, amit ki lehet olvasni az adatokból. A kérdés nem az, hogy változtatunk-e a modellen, hanem az, hogy döntés vagy válság révén változik-e?” – idézi a szakembert az economedia.ro.

 A probléma gyökere az, hogy a fogyasztásunk nincs összhangban a termelékenységünkkel.

„Egy átlagos románnak a fogyasztása közel 94 százaléka az európai átlagnak, ami jelentős fejlődés. Azonban amit megtermelünk, a termelékenységünk, csak 78 százalékon áll. Közel annyit fogyasztunk, mint Nyugat-Európa, de úgy termelünk, mint egy fejlődő gazdaság. (…) A különbséget a hitelekben találjuk” – szögezi le Flavius Jakubowitz.

Felhívja a figyelmet, hogy tavaly mindössze 0,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, idén a stagnálás és a recesszió határán fogunk egyensúlyozni, az infláció már közel 11 százalék, miközben a költségvetési hiányt nagy erőfeszítések árán tudjuk csak 6 százalék körüli értékre leszorítani, az államadósság pedig meghaladta a GDP 60 százalékát.

„A számok mögött elég egyszerű valóság rejtőzik. A túlerőltetett, évi 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés elérte a maximális potenciálját, és nem tartós jólétté, hanem inflációvá és deficitté alakult át” – mondja az AAFBR elnöke.

Véleménye szerint teljesen új gazdasági modellre van szükség: „A fizetéseknek a termelékenységgel együtt kell növekedniük, nem megelőzve azt. Ez technológiát és műszaki képzést jelent, nem csak fizetésemeléseket.”

 Ehhez elengedhetetlen az ipar újjáépítése. „Az iparosítás nagyon fontos. Az Európához való felzárkózás nem statisztikákban történik, (…) hanem gyárak és export révén.Tíz év alatt több ipart veszítettünk el, mint bármelyik más ország az Európai Unióban. Ezt a hanyatlást csak úgy állíthatjuk meg, ha kiszámítható és versnyképes energiát biztosítunk az iparnak” – hangsúlyozza Jakubowitz.