A szakminiszter elhibázottnak tartja a pályázati kiírást, amit PNL-s elődje, a jelenleg az energetikai tárcát irányító Virgil Popescu minisztersége idején dolgoztak ki. A Maszol által megkérdezett vállalkozók is kritizálták a programot.

Tragikomikus fordulatot vett az Orban-kormány által kezdeményezett 3-as számú válságkezelő program, amelynek keretében január végéig lehetett benyújtani a pályázatokat. Nagy volt a túljelentkezés, 27 736 cég pályázta meg az 50-200 ezer eurós, beruházásokra igényelhető támogatást. A KeysFin pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint csupán 13 százalékuknak jut majd a programra elkülönített 550 millió euróból. Ebben az összegben benne van a pályázók önrésze is.

Megtörténhet azonban, hogy teljesen fölöslegesen pályáztak a cégek, a Gazdasági, Vállalkozásügyi és Turisztikai Minisztériumból származó, hivatalosan meg nem erősített információk szerint ugyanis  Claudiu Năsui  tárcavezető arra készül, hogy leállítsa, majd pedig módosított feltételekkel teljesen újraindítsa a programot. Egy pénteki Facebook-bejegyzésben Năsui kifejtette, hogy a program „nem éri el a célt, amelyre létrehozták”. A miniszter ezt azzal indokolja, hogy 8 275 pályázatot ingatlanépítésre, illetve ingatlanvásárlásra adtak be. „Nem nehéz azt írni a pályázatba, hogy kereskedelemi rendeltetésű helyiség, pedig valójában egy lakás” - írja Năsui.  

A miniszter tömeges csalási kísérletre is gyanakszik, arra hivatkozva, hogy a pályázatok jelentős részét az utolsó két napon nyújtották be. Ilyen alapon az Electric-Up programot is érvényteleníteni kellene, mivel az utolsó héten hétszer annyi pályázatot adtak le, mint az azt megelőző 55 napon. Tény, hogy a gazdasági miniszter kérésére Florin Cîțu kormányfő kivizsgálást rendelt el.

Teljes érdektelenség Háromszéken

A legtöbb pénzt bukaresti, illetve Kolozs és Temes megyei cégek igényelték a program keretében: 344,5, 214,5 és 127,1 millió eurót. Az erdélyi versenyszféra aktívabb volt, mint a regáti, ugyanakkor két erdélyi megyében minimális volt a program iránti érdeklődés. Krassó-Szörényből mindössze 2,7, Kovásznából pedig 4,7 millió eurót próbáltak meg lehívni. A Háromszékhez mind lélekszám, mind gazdasági fejlettség tekintetében hasonló szinten álló Szilágyból 18,1 millió euró összértékű pályázatokat adtak be, Hargitából pedig 21,4 millió eurót pályáztak meg.

Kapcsolódó

Válságkezelő támogatási programok: egyre lassul a tempó, évekig elhúzódhatnak a kifizetések

Január első hetében 314, az utolsó előttiben 180, a legutolsóban pedig már csak 46 cégnek utalta át a minisztérium a megítélt támogatást.

támogatások

A Kovászna megyei pályázatok összértéke 2,2 százaléka a Kolozs megyeiének. A háromszéki vállalkozóknál még olyan elmaradott megyék üzletemberei is aktívabbak voltak, mint Teleorman, Mehedinți és Vaslui, melyekben az igénylések 15,8, 12,1 és 24,9 millió eurót tesznek ki. Szatmárban szintén harmatgyenge volt a pályázási kedv, 8,4 millió euró az onnan leadott igénylések összértéke.

A programban résztvevő cégek számának tekintetében is Bukarest, Kolozs és Temes voltak a legaktívabbak, ezekből érkezett a pályázatok15, 10, illetve 6 százaléka.

Hevenyészett és átgondolatlan

A gazdaságélénkítő program elvileg dicséretes, azonban a konkrét lebonyolítási módja hevenyészett és átgondolatlan, véli Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CSVE) elnöke, aki nem abban látja a hibákat, mint Năsui. „A kiírási feltételek méltánytalanok voltak, nem a bajba jutott, hanem a tőkeerős cégeknek kedveztek” – nyilatkozta a Maszolnak a székelyföldi üzletember.

A pályázatokat pontozzák, és az elért pontszám alapján rangsorolják. A vidéken bejegyzett cégek, Ilfov kivételével, minimum 15 százalékos önrésszel kell rendelkezzenek, azonban ha növelik az önrészt, nő a pontszámuk, ami hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, melyeket inkább megviselt a válság. Márk-Csucsi Róbert olyan pályázatról is hallott, melyben az önrész 90 százalékos.

A kiírás diszkriminatív volt ágazati szinten, ugyanis alulpontozta azokat, amelyeknek pozitív az export-import egyenlegük. A bútoripar ezzel hátrányba került, mivel a behozatalnál többet exportál. Egy bútoripari cég emiatt 100 helyett csak 90 pontot kap, ami nagyban rontja az esélyeit, hogy sikerrel pályázzon. Hargitában a bútoripar fontos ágazat, ez a kiírási feltétel tehát hátrányos helyzetbe hozta a megyét.

A KeysFin számításai szerint 3 580 pályázó fog támogatásban részesülni. A székely megyéket is magába foglaló Központi Fejlesztési Régióból 3 601 pályázatot adtak be, Márk-Csucsi Róbert úgy tudja, ezek közül 400 kapja meg a kért finanszírozást. „Van igény a gazdaságélénkítő támogatásokra, s jó volna, ha a jövőbeli programokról a kormány érdemben konzultálna a vállalkozókkal, hogy hasonló igazságtalanságok ne ismétlődhessenek meg” – mondta a CSVE elnöke.

Ha a programot lenullázzák és megváltoztatott feltételekkel újraindítják, akkor hosszú hónapokkal kitolódik, amíg a sikerrel pályázó cégek megkapják a beruházásra fordítható összeget, megtörténhet akár, hogy lecseng a válság, mire a pénz bekerül a gazdasági vérkeringésbe.