Speciális nyugdíjak az EU-ban: mindenhol vannak, de a romániai méltánytalanságok nélkül

A speciális nyugdíj a legtöbb tagországban csak a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségét jelenti, nem pedig extra összegű juttatást.

Az Európai Bizottság szerint a különleges nyugdíjak közé tartozik minden olyan juttatás, amely egyszerre három kritériumnak felel meg. Először is, egy adott munkaterület vagy különleges státusz alapján osztják ki őket, közpénzből finanszírozzák és előnyösebbnek tartják, mint az általános nyugdíjrendszert.

Országonként különbözik, hogy mely szakmai kategóriák részesülhetnek ilyen speciális juttatásban, a népességszám csökkenésével szembesülve az európai országok, amelyek eddig bőkezűen bántak a jövőbeli nyugdíjasok egyes kategóriáival, kezdik újragondolni rendszerüket. A helyzetet Európa-szerte bonyolítja, hogy a foglalkoztatottak száma csökken, míg a nyugdíjasok száma nő.

Az Európai Unióban (EU) egyedül Svédországban nincsenek speciális nyugdíjak. Ez az egyetlen ország, ahol nincs egységes nyugdíjkorhatár sem, 62 éves kora után mindenki maga dönti el, hogy mikor kezdi felvenni nyugdíjának egy részét vagy egészét. A juttatások összege annak függvénye, hogy a haszonélvező mikor dönt úgy, hogy nyugdíjba vonul.

Az Európai Bizottság jelentéseiből kiderül, hogy egyes kategóriák (például a hadsereg vagy a rendőrség) köztudottan bizonyos kiváltságokat élveznek, ugyanakkor az országok önkéntes alapon tesznek jelentést ezekről a speciális juttatásokról. Ugyanakkor Romániától eltérően a speciális nyugdíjak nem jelent az átlagosnál magasabb juttatást. Az ilyen nyugdíjakat biztosító országok többségében, azaz 24 országban, a “speciális”,  a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségét jelenti.

Bulgária, ahol a legalacsonyabbak a nyugdíjak, több kategóriát jutalmaz különleges időskori ellátással, köztük a tanárokat is. Belgiumban ezek közé tartoznak a hivatásos újságírók, de az állami vállalatok alkalmazottai, és az aktív fegyveres erők dolgozói is. A legtöbb ország különleges nyugdíjat biztosít a nehéz vagy veszélyes munkát végzőknek, valamint a hivatásos sportolóknak, önálló vállalkozóknak, beleértve a mezőgazdasági termelőket is és a hátrányos helyzetűeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a túlélő hozzátartozói nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat az Európai Bizottság nem tekinti különleges nyugdíjaknak.

27 tagország közül 19-ben van a védelmi területen dolgozók számára speciális időskori juttatás, de Lengyelország és Belgium például meg akarja szüntetni a pilóták ilyen juttatását, míg Dánia, Spanyolország és Magyarország a katonai személyzetet vette fel a listára. A tanárok, orvosok, köztisztviselők, az állami vállalatok alkalmazottai és a közszférában dolgozók különböző kategóriái 20 tagországban részesülnek különleges nyugdíjban.

A speciális nyugdíjrendszerrel rendelkező országok a GDP-jének több mint 1 százalékát fordítják erre a célra. Romániában a nyugdíjasok kicsivel több mint 5 százaléka tartozik ebbe a speciális kategóriába, és az ország GDP-jének 1,3 százalékát költi erre a kiadásra-derült ki az Európai Bizottság 2021-es  jelentéséből. 

A romániai kivételek

„Sokat tettél hozzá, nagy nyugdíjad van: nem hiszem, hogy beszélhetnénk ennél igazságosabb dologról. Hazánkban, sajnos a speciális nyugdíjaknak ez a területe nagyon elterjedt, még ott is, ahol semmi érv nem szól mellette” - magyarázta a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. 

Romániában vannak olyan speciális kategóriák, amelyek az átlagnál lényegesen magasabb nyugdíjakat kapnak, amelyeket a törvény  „szolgálati nyugdíjaknak” nevez. Ebbe a kategóriába tartoznak, például a bírósági végrehajtók és ügyészek, akiknek az átlagos ellátmányuk közel 20 ezer lej. Az ő esetükben szinte a teljes összeget az állami költségvetésből fizetik ki, nem a társadalombiztosításból.

Mivel 250-300 ezer különleges nyugdíjról van szó, már nem lehet azt mondani, hogy ez egy bizonyos társadalmi kategóriát céloz meg, amely nagyon magas szintű szolgáltatást nyújt a társadalomnak, vagy munkája páratlan áldozatvállalással jár. A megkülönböztetés és a kiváltságokat teremtő rendszer elkerülése érdekében jól meghatározott kritériumokra lenne szükség - mutat rá Ionuț Dumitru.

Valójában a problémák nem feltétlenül azzal kapcsolatosak, hogy hányan kaphatják meg ezeket a nyugdíjakat, hanem a kiváltságok olyan kombinációjával, amelyek igazságtalanná teszik a rendszert azokkal szemben, akik 35 évig fizettek nyugdíjjárulékot, és 65 évesen mennek nyugdíjba. 

A legtöbb ember esetében a nyugdíjakat a járulékfizetés mértéke alapján számítják ki, de a különleges nyugdíjban részesülők esetében más a helyzet. Annak ellenére, hogy keveset vagy semmit sem fizettek be az állami nyugdíjrendszerbe, egyes esetekben több nyugdíjpénzt kapnak, mint amennyit munkavállalóként megkerestek, és sokkal többet, mint azok, akik a teljes 35 évnyi járulékfizetési kötelezettséget teljesítették.

„Meg lehet reformálni a rendszert. A különleges nyugdíjak politikai döntések eredményei. Ahogyan a semmiből, alap nélkül adták őket, úgy lehet őket elvenni is, kijavítani. A járulékalapú nyugdíjjal ezt nem lehet megtenni, ha az illető nyugdíja nagyon magas, nem lehet csökkenteni” - érvel Ionuț Dumitru.

banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?