Rekordértékű a tavalyi költségvetési hiány, 4 elköltött lejből 95 bani hitelből származott
A költségvetési deficit a GDP 9,79 százalékát tette ki, ami a 2009-esnél is rosszabb adat.
Rekordértékű volt a tavalyi költségvetési hiány, a kiadások 101,92 milliárd lejjel voltak nagyobbak az államkassza bevételeinél. A Pénzügyminisztérium csütörtök este közzétett adatai szerint a deficit a bruttó hazai termék (GDP) 9,79 százalékának felel meg. Ez becsült érték, a 2020-as GDP pontos összege ugyanis még nem ismert, az Országos Statisztikai Intézet egyelőre nem hozta nyilvánosságra az utolsó negyedév gazdasági adatait.
Kapcsolódó
A 9,79 százalékos adat ismételten bizonyítja, hogy az Orban-kormány, amelynek pénzügyminisztere a jelenlegi kormányfő, Florin Cîțu volt, képtelen volt pontosan felmérni az ország valós financiális helyzetét, vagy tudatosan félretájékoztatott. A legutolsó, novemberi költségvetés-kiigazítás alkalmával ugyanis a kormány 9,1 százalékra becsülte a deficit mértékét, ellenben a Költségvetési Tanács sokkal pontosabb volt, 9,8 százalékra taksálta.
A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a hiány felét a koronavírus járvány miatt pluszkiadásoknak és a válság ellensúlyozását célzó, a gazdasági szereplőknek nyújtott támogatások teszik ki. A költségvetési kiadások 14,8 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, összértékük 424,43 milliárd lej volt.
Az államkassza bevételei lényegében stagnáltak, 0,4 százalékkal haladták meg a 2019-es szintet. Az adójellegű bevételek csökkentek, az uniós forrásokból lehívott pénzek összege ellenben nőtt. Határozott pozitívum, hogy befektetésekre 9,5 milliárddal többet költöttek, mint 2019-ben.
Rosszabb, mint 2009-ben
A tavalyi költségvetési hiány nagyobb a korábbi gazdasági válság idején regisztráltnál. 2009-ben az államháztartási hiány 9 százalék volt, rá egy évre 6,8, 2011-ben pedig 5,5 százalék. 2012-re sikerült leszorítani a deficitet az Európai Unió által tolerált maximális, 3 százalékos szintre, 2013-ban pedig már csak 2,3 százalék volt.
Most a kormány nem megszorításokon alapuló, masszív költségcsökkentéssel operáló válságkezelő programot alkalmaz, mint a 2009/2010-es krízis idején. A kormányfő ígéretei szerint az idei hiány 7 százalék lesz. Ha a válság kitörésétől számított 4 éven belül, vagyis 2023-ra sikerülne ezúttal is 3 százalékra leszorítani a költségvetési hiányt, az óriási sikernek minősülne.
(Nyitókép: mfinante.gov.ro)