Jelenleg hozzávetőleg a GDP 45 százalékát teszi ki az államadósság, s rövid időn belül meghaladhatja a kritikusnak tartott 60 százalékos szintet. Bálint Csabát, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagját is kérdeztük.

Egy év alatt körülbelül 10 százalékkal ugrott meg az államadósság, s idén további nagyarányú növekedésre van kilátás. Egyes szakértők szerint, ha kormány nem tesz határozott lépéseket az elszabaduló deficit kordában tartására, 2027-re Románia államadóssága elérheti a bruttó hazai termék 100 százalékát.

A helyzet nem kerülte el az Európai Bizottság figyelmét sem, mely levelet írt Alexandru Nazare pénzügyminiszternek, egyeztetést javasolva a költségvetési hiány és az államadósság témájában. Az Európai Bizottság 2020 tavaszán indított túlzottdeficit eljárást Románia ellen a 3 százalékos költségvetési hiány átlépése miatt. 2019-ben az államkassza kiadásai a GDP 4,6 százalékával haladták meg a bevételeket. Az eljárást a koronavírus járvány és a gazdasági válság miatt felfüggesztették, a probléma azonban továbbra is létezik.

„Tavaly elnézőek voltak velünk, mivel a költségvetési hiány mindenhol nagy volt. De ahogy a járvány hatásai gyengülnek, Európában a költségvetési hiányok is nagyban csökkenni fognak, kivéve nálunk” – véli Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A hazai költségvetési hiánnyal az alapvető gond az, hogy nagyobbrészt állandó okai vannak, vagyis a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, melyek az utóbbi években az állami bevételeknél sokkal gyorsabban nőttek. 

„Az 55 százalékot kellene megcélozni”

„Feltétlenül a GDP 60 százaléka alatt kell tartanunk az államadósságot, az 55 százalékot kellene megcélozzuk. Figyelembe kell vegyük, hogy fejlődő gazdaság vagyunk, s a hitelminősítési besorolásunk is elég gyenge. Kétlem, hogy a GDP 50 százaléka alatt tudnánk tartani az államadósságot” – nyilatkozta Adrian Codîrlașu, a független pénzügyi elemzőket tömörítő CFA egyesület alelnöke.

A költségvetési hiány megfelelő szintre történő csökkentése és az államadósság kezelése egy fenntarthatósági probléma, mondta Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja. A szakember a Maszolnak elmondta, Romániának nincsenek megfelelő belső forrásai a jelenlegi szintű költségvetési hiány finanszírozására, ami kiszolgáltatott helyzetet teremt az ország számára.

"Ugyanakkor a hitelminősítőknél már most is a befektetésre ajánlott legalsó lépcsőn állunk, ezért fontos volna meggyőzni a hitelminősítőket arról, van víziónk arról, hogyan tegyük fenntarthatóvá az adósságpályánkat. Az államadósságot már csak azért is a GDP 60 százaléka alatt kellene tartanunk, mert ez az egyik feltétele az eurózónához való csatlakozásnak” – nyilatkozta portálunknak Bálint Csaba.

A pénzügyi szakember szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem ajánlatos egy agresszív kiigazítás, ugyanakkor a közalkalmazotti bérek bejelentett befagyasztása és az adóhatóság digitalizációja, az online pénztárgépek pozitívan fogják befolyásolni a költségvetési hiány alakulását.

Az előző gazdasági válság kitörése előtt, 2008-ban Románia államadóssága még csak a GDP 13,4 százalékát tette ki. 2014-re már 39,4 százalék volt, majd lassú csökkenésnek indult, ami főleg a bruttó hazai termék dinamikus növekedésének volt az eredménye. 2019 végén 35,2 százalék volt az államadósság, de a tavalyi év októberének végén már 44 százalék.

Az év végén a kormány jelentős összegű hiteleket vett fel, az államadósság tehát minden bizonnyal hozzávetőleg 45 százalékosra hízott december végére. Idén tovább fog romlani a helyzet, mivel mérvadó elemzések szerint a költségvetési deficit a GDP 7-8 százalékát teszi majd ki, kevéssel marad csak el a tavalyi szinttől.