banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Államháztartás román módra: 100 elköltött lejből 28 hitelből származik

Jövőre akár 35 százalékkal is meghaladhatják az állami kiadások a bevételeket, ami bizalmatlanná teheti a hitelezőket, nagyon megdrágíthatná a hiány finanszírozását.

Az év első hét hónapjában 175,1 milliárd lej folyt be az államkasszába, míg a kiadások 224,8 milliárd lejre rúgtak. A folyó költségvetési hiány 49,7 milliárd lej, ami a bruttó hazai termék 4,7 százalékának felel meg. A kormány becslései szerint év végére a GDP-arányos államháztartási deficit meg fogja közelíteni a 9 százalékot. Az aktuális világgazdasági környezetben ez elsőre nem tűnik rossznak, egy sor EU-tagállamban nagyobb hiánnyal számolnak.

Ha azonban a hiány összegét az állami bevételek értékével hasonlítjuk össze, kiderül, hogy a román államháztartás állapota jelenleg is kritikus, s a szociális kiadások tervbe vett növelésével könnyen katasztrofálissá válhat. Július végéig az állami kiadások 28,4 százalékkal haladták meg a bevételeket, ami több mint duplája a tavalyi deficitnek. A 14 százalékos nyugdíjemelést és a gyerekpénz megduplázását követően ez az arány bőven 30 százalék felé nőhet, vagyis minden harmadik, a kormány által elköltött lej kölcsönből származik majd. Ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy a PSD keresztülviszi a 40 százalékos nyugdíjemelés gyakorlatba ültetését, s pedagógusok bérének idei növelését, ami tovább srófolná a költségvetési hiányt.

Borulhat a költségvetés

„Ha ezeket az emeléseket megszavazzák, felrobban a költségvetés. Ekkora deficitet senki nem fog finanszírozni. A hitelminősítőknél kikerülhetünk a befektetésre ajánlott országok kategóriájából, akkor pedig a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés lenne az egyetlen megoldás a hiány finanszírozására” – véli Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban Romániában haladják meg legnagyobb mértékben az állami kiadások a bevételeket, megelőzve Spanyolországot (25,5 százalék) és Lengyelországot (23,3). A legkedvezőbb helyzetben Bulgária, Luxemburg és Svédország vannak, ahol a bevételarányos költségvetési hiány 7,1, 10,6, illetve 11,3 százalék. Magyarország is jól áll, az állam kiadásai csupán 11,5 százalékkal nagyobbak a bevételeknél. Az EU átlaga 17,9 százalék. Az EU-tagországok zömében az állami bevételek a GDP kb. 40 százalékát teszik ki, nálunk azonban 30 százalék körül mozog.

2007 óta az állami kiadások és bevételek aránya 2015-ben volt a legjobb, mindössze 1,73 százalékos deficittel. Az eddigi mélypontot az előző gazdasági válság legrosszabb éve, 2009 jelentette 29,90 százalékos hiánnyal. Az Európai Bizottság becslései szerint jövőre ezt bőven alulmúljuk majd, 35,37 százalékkal fog többet költeni a kormány annál az összegnél, ami befolyik majd az államkincstárba.

banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?