Az év első két hetében három különböző forgatókönyvet említett az esetleges nyugdíjemelést illetően.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Marcel Ciolacu ugyanott próbálja folytatni 2025-ben, ahol 2024-ben abbahagyta, a népszerűséghajhászás fontosabb számára, mint az államháztartás fenntarthatóvá tétele. Pár nappal azután, hogy a kormány befagyasztotta a közalkalmazotti fizetéseket és a nyugdíjakat, a régi-új miniszterelnök már arról handabandázott, hogy mégis lehet idén nyugdíjemelés.

Marcel Ciolacunak a témával kapcsolatos kommunikációja teljesen zavaros, rövid idő alatt háromféleképpen nyilatkozott a nyugdíjakról, írja az economedia.ro. Először azt mondta, hogy a befagyasztás ellenére szeptember 1-től mégis emelkedni fognak a juttatások, majd azt, hogy az első költségvetés-kiigazítást követően nőnek, végül pedig, hogy akkor kerül sor emelésre, ha a költségvetési bevételek a tervezettnél nagyobbak lesznek.

„Nagy hiba, hogy Ciolacu miniszterelnök olyan illúziók alá ad lovat, melyeknek a költségvetés szempontjából nincs racionális alapjuk. Marcel Ciolacu ismételt megjelenései a TikTok-on azt a benyomást keltik, hogy a kormányfő el van szakadva az idei év fontos gazdasági témáitól. Ciolacu miniszterelnöktől eltérően, Tánczos Barna pénzügyminiszter hozzáállása racionális” – olvasható a RFI Románia honlapján megjelent elemzésben.

Az írás szerzője, az elismert és nagy tapasztalattal rendelkező gazdasági újságíró, Constantin Rudnițchi elismerően ír Tánczos Barna eddigi tevékenységéről. „A pénzügyminiszter egyelőre reménykedésre ad okot. Mostanáig Tánczos Barna nem hasonlított Adrian Câciura és Marcel Boloșra, akik szétverték a költségvetést” – állapítja meg Rudnițchi.

A második Ciolacu-kabinet azért fagyasztotta be a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, mert idén, az Európai Bizottság felé tett vállalás értelmében, 7 százalékra kell csökkentenie a GDP-arányos költségvetési hiányt. A tavalyi deficit pontos értékét még nem tette közzé a Pénzügyminisztérium, de az biztos, hogy meghaladja a 8,5 százalékot. Ehhez nagyban hozzájárult a nyugdíjak átlagos 40 százalékos emelése, amit nagyrészt hitelből finanszírozott a kormány.    

A nyugdíjak idénre tervezett emelése 19 milliárd lejes pluszkiadást jelente az államkassza számára.