A nyugdíjak újraszámolása éves szinten 28,5 milliárd lejes többletkiadást jelent. Úgy tűnik, egyelőre senkit sem érdekel, hogy az államkassza üres.

A nyugdíjak újraszámolásával a PSD lényegében bebiztosította magát, már a választási kampány megkezdése előtt a parlamenti választások győztesének tekintheti magát. Való igaz, hogy az idei második nyugdíjemelés a PNL-t is magába foglaló kormánykoalícióhoz köthető, s az ellenzéki pártok sem ellenezték, az ugyanis a politikai öngyilkossággal lett volna egyenértékű, a közvélemény mégis főleg a szociáldemokratákkal és Marcel Ciolacu személyével társítja.

Figyelembe véve, hogy a nyugdíjasok juttatásainak éves rendszerességű, az infláció mértékével való egységes emelése méltánytalan, a kisnyugdíjasok számára hátrányos eljárás, indokolt volt az újraszámolás, a jövedelemkülönbségek korrekciója. Ugyanakkor tény, hogy szeptembertől sokan többszáz lejes pluszpénzt kapnak azok közül is, akiknek a nyugdíja korábban is bőven 3000 lej fölött volt. A szociáldemokraták tulajdonképpen szavazatok tíz- és tízezreit vásárolták meg közpénzen, ráadásul olyan pénzt osztva el, ami valójában nincs a kasszában. Pontosabban van, a kormány hitelezői állják a cekhet.

A nyugdíjak újraszámolása éves szinten 25 milliárd lej pluszkiadást jelent a költségvetés számára, közölte augusztusban a kormány. Pár napra rá az összeget felfelé, 28,5 milliárd lejre módosították.

Marcel Boloș pénzügyminiszter a közelmúltban közölte, hogy a tárca átutalta a szeptemberi nyugdíjak folyósításához szükséges 12,5 milliárd lejt. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint augusztusban 10,547 milliárd lejt tett ki a 4,6 millió nyugdíjas juttatása. A szeptemberi érték ezt hozzávetőleg 2 milliárd lejjel haladta meg. Ha ugyanezzel az értékkel kalkulálunk az év végéig, akkor idén 8 milliárd lejjel terheli meg az államkasszát a nyugdíjak újraszámolása.

Van rá fedezet?

Marcel Boloș korábban közölte, mindenki megnyugtatására, hogy a nyugdíjemelésre megvan a költségvetési fedezet, ez azonban egy „nesze semmi, fogd meg jól” típusú kijelentés. „Lehet tologatni a költségvetési tételeket. Ha van fedezet erre, akkor arra nem lesz fedezet, ahonnan a pénzt elvettük. Nem tudom, hogy lehetne ezt a többletkiadást kigazdálkodni” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem docense.

Tiszta szerencse, hogy Ciolacu és Boloș tudják: természetesen hitelből. Júliusban, a nyugdíjemelés előtt, az állami kiadások 7,3 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. Szociális kiadásokra, ahová a nyugdíjak is tartoznak, 18,9 milliárd lej ment el, 24,3 százalékkal, 3,7 milliárddal több, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy a januári nyugdíjmelés mértéke a 14 százalékot sem érte el. Hacsak valami csoda nem történik, szeptembertől a havi deficit még nagyobb lesz, félelmetes magasságokba tornázva fel az éves költségvetési hiányt. Július végéig a Ciolacu-kabinet 71,04 milliárd lejjel költött többet a bevételeinél, a különbözetet hitelekkel pótolva ki.

Idén buli, jövőre feketeleves

„Nem megvalósítható” – nyilatkozta júniusban a szeptemberi nyugdíjemelésről Ziarul Financiarnak (ZF) Cristian Păun, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia oktatója. Véleménye szerint a kormánynak nincs fedezete a mostani emelésre. „Az első kérdőjel abból adódik, hogy nem jöttek egy világos és teljeskörű költségvetési hatástanulmánnyal. Teljes a homály. Egyes becslések a GDP 1-2 százalékáról beszélnek. Nincs meg ez a pénzösszeg. Ebben az évben a hatás harmadolt lesz, jövőre azonban hatalmas nyomás nehezedik majd a költségvetésre” – mondta a szakember.

„Teljes mértékben meg vagyok győződve róla, hogy a kormány felemeli ősszel a nyugdíjakat, a döntés választási megfontolásokon alapul. Következésképpen nem számít, hogy néz ki a költségvetési végrehajtás. (...) Senkit nem érdekel, s most nehéz felbecsülni, hogy mi lesz 2025-ben” – mondta három hónappal ezelőtt a ZF-nek Bogdan Glăvan pénzügyi elemző.

„A nyugdíjemelés költségvetési hatása nagy lesz, valószínűleg meg fogja közelíteni a GDP 2 százalékát. Idén csak négy hónapon át fejti ki a hatását, de jövőre már egész évben. Már a jelenlegi deficit sem fenntartható. Több nyugdíjemelés volt, és nagyon sok béremelés az állami szektorban. Ezek összesítve nem fenntarthatóak. Emiatt jelentős adóemelésre számítok” - nyilatkozta Adrian Codîrlașu, a romániai pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az alelnöke.    

Codîrlașu véleményét, miszerint a hitelekből fenntartott költségvetést csakis adóemeléssel lehet többé-kevésbé egyensúlyba hozni, az egész szakma osztja. Az adóterhek növelése, természetesen csak jövőre kerül majd napirendre, azt követően, hogy a kormánypártok besöprik a jól lezsírozott választási győzelmet. Addig még van néhány hónap, lehet élvezni a kormányzati pénzosztás gyümölcseit. Utána majd benyújtják a számlát, amit közösen fognak kinyögni dolgozók és nyugdíjasok.