Fejlődött a gazdaság az elmúlt négy évben, szépen emelkedtek a jövedelmek is, de utóbbinak nagy részét elvitte az infláció, az ország pedig gyors ütemben adósodik el.

Rövidesen lejár a 2021-2024-es kormányzati ciklus, melynek során Románia három miniszterelnököt fogyasztott Florin Cîțu, Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu személyében. Ez alatt a négy év alatt összességében növekvő pályán mozgott a gazdaság, azonban az összképet erőteljes negatív árnyalatok (száguldó infláció, egekbe szökő költségvetési hiány, gyorsan hízó államadósság) rontják.

2020 végén, amikor Florin Cîțu pénzügyminiszterből miniszterelnökké avanzsált, Románia bruttó hazai terméke (GDP), az Országos Statisztikai Intézet (INS) számításai szerint 1058 milliárd lej volt. Egy évvel később 1187 milliárd lej volt a mutató értéke, 2022 végén 1401 milliárd, tavaly decemberben 1605 milliárd, idén pedig, amikor Marcel Ciolacu lelép majd a színről, várhatóan kevéssel 1700 milliárd fölött lesz.

Négy év alatt tehát 65 százalékot meghaladó arányban gyarapodott a honi gazdaság. Ez tekintélyes növekedés, amihez azonban nagyban hozzájárult, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a gazadság teljesítménye, a 2021-es 5,9 százalékos bővülés annak az eredménye, hogy alacsonyan volt a kiindulópont.

2022-ben 4,7 százalékkal nőtt a gazdaság, tavaly 2,1 százalékkal, idén pedig tovább lassult a növekedés, az év első kilenc hónapjában az 1 százalékot sem érte el.

Vastagabb lett a pénztárca

A gazdaság egészével párhuzamosan a jövedelmek is szépen nőttek a vizsgált időszakban. 2020 decemberében 3620 lej volt az országos nettó átlagfizetés. Az INS az idei októberi adatot még nem közölte, szeptemberben 5228 lej volt az országos átlagbér, ami azt jelenti, hogy közel négy év alatt 1608 lejjel, kb. 45 százalékkal nőttek a keresetek.

A bruttó minimálbér még látványosabban emelkedett: 2021 januárjában 2300 lej volt az értéke, a jövő év januárjától pedig már 4050 lej. Ez bruttó 1750 lejes, 76 százalékos növekedést jelent. A nyugdíjak a minimálbérnél is gyorsabban nőttek. Az Országos Nyugdíjpénztát (CNPP) adatai szerint 2021 januárjában 1594 lej volt az országos átlagnyugdíj, idén októberben pedig már 2792 lej. Január 1-től újabb 12 százalékos emelés lép érvénybe, amivel az átlagösszeg 3100 lej fölé nő. Mindez azt jelenti, hogy 2021 januárjában a nyugdíjak átlagban mintegy 95 százalékkal lesznak nagyobbak, mint négy évvel korábban.

A jövedelmek rohamos növekedését, sajnos, részben lenullázta a fájdalmasan nagy infláció. Az infláció felgyorsulásának a gyökéroka az volt, hogy a nagyobb recesszió megelőzése céljából a kormány jelentős összegű meg nem termelt pénzt pumpált a gazdaságba, amire nagyon rátett az energiaárak 2021-2022-es robbanásszerű emelkedése. A minimálbér gyors ütemű növelése és az állami szektorban végrehajtott jelentős bérfejlesztések szintén hajtották az infláció kerekét.

Kapcsolódó

Szeptemberi nyugdíjemelés: mesebeszéd, hogy van rá fedezet, hitelből fizeti ki a kormány

A nyugdíjak újraszámolása éves szinten 28,5 milliárd lejes többletkiadást jelent. Úgy tűnik, egyelőre senkit sem érdekel, hogy az államkassza üres.  

nyugdíjak újraszámolása nyugdíjak nyugdíjemelés államháztartás költségvetési hiány

2021-ben az INS még csak 5,10 százalékos átlagos inflációt mért, egy évre rá azonban már 13,8, tavaly pedig 10,40 százalékot. Az idei adat még nem ismert, a legfrisebb 5,8 százalék, amit 2023 novembere és 2024 októbere között mértek. 2021 januárja és 2024 októbere között az árak átlagosan kb. 40 százalékkal nőttek.

A jövedelmek ennél nagyobb mértékben emelkedtek, vagyis annak ellenére, hogy a drágulások el is vitték a bér- és nyugdíjemelések egy részét, jelenleg jobban élünk, mint négy évvel ezelőtt. Természetesen itt statisztikai átlagokról van szó, egyértelmű, hogy az elmúlt négy esztendőnek vannak vesztesei is, olyanok, akiknek romlott az életszínvonaluk.

A vizsgált időszakban Románia vonzó volt a külföldi befektetők számára. 2021-ben 10 milliárd euró értékű befektetés érkezett az országba, 2022-ben 10,6 milliárd, ami abszolút rekordot jelent, tavaly 6,7 milliárd, idén pedig várhatóan 6,2 milliárd euró körüli összeg, vagyis összesen mintegy 33,5 milliárd euró.

Hitelből költöttek a kormányok

Három másik makrogazdasági mutató azonban azt jelzi, hogy bajok vannak, ráadásul nem is kicsik. Az országnak siralmas a külkereskedelmi mérlege, sokkal többet importálunk annál, amennyit külföldön értékesítünk. A négyéves külkereskedelmi mérleghiány kb. 118 milliárd euró lesz, aminek legjelentősebb tételét a minden idők legnagyobbjának számító, 34 milliárd eurós 2022-es deficit jelenti. Aggodalomra ad okot, hogy miközben a gazdaság nő, a kivitel nem tartja vele a lépést. Tavaly az export értéke mindössze 1 milliárd euróval nőtt, 93 milliárdra, idén pedig várhatóan 1 milliárddal euróval csökkenni fog.

Ugyanennyire aggasztó, hogy korábban sosem látott ütemben hízik az államadósság. 2020 végén Románia adósságállomány még csak a GDP 47,7 százalékát tette ki, azonban idén augusztusban már az 52,7 százalékát. Tulajdonképpen az utolsó két év történései ijesztőek, hiszen 2022 decemberének végére az ország adósságállománya 47,2 százalékra csökkent. Idén augusztusban azonban 52,7 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, vagyis röpke 20 hónap alatt 5,5 százalékponttal emelkedett.

Az előző választási ciklus végén az adósságállomány értéke kb. 498 milliárd lej volt, 2022 végéig 667,308 milliárd lejre, 2024 augusztusára pedig 886,983 milliárdra emelkedett. Abszolút értékben 42 hónap alatt kb. 389 milliárd lejjel, 78 százalékkal nőtt az államadósság.

A gyors eladósodásnak nagy ára van. 2020-ban, az előző kormányzati ciklus utolsó évében az államadósság kamatjaira 12,510 milliárd lejt költöttünk, a GDP 1,4 százalékát. Az idei év első 10 hónapjában erre a célra 32,86 milliárd lej ment el, mely összeg az év végéig hozzávetőleg 38 milliárd lejre, a GDP közel 2,2 százalékára fog nőni.  

Az államadósság megugrása közvetlen következménye a fenntarthatatlan államháztartásnak. Tavaly közel 90 milliárd lej, a GDP-arányosan 5,7 százalék volt a költségvetési hiány, idén pedig a horribilis, várhatóan 7,9 százalékra, 133 milliárd lejre ugrik. Ennek egy része a folyamatban levő nagy infrastrukturális beruházások számlájára írható, jelentős mértékben azonban a fedezet nélküli közalkalmazotti bérfejlesztéseknek és nyugdíjemeléseknek tudható be.