A Hargita megyei mézkínálat maradéktalanul megfelel a fogyasztóvédelmi előírásoknak. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője érdeklődésünkre megerősítette: a megyében forgalomba kerülő méztermékek – függetlenül attól, hogy helyi székelyföldi termelőtől, az ország más régióiból vagy importból származnak – egytől egyig teljesítik a szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeket. Dr. István Róbert igazgató kiemelte, hogy a hatóság folyamatos vizsgálatai során eddig semmilyen mulasztást vagy jogszabálysértést nem regisztráltak.

A vásárlók körében nem ritka a szkepticizmus a nagyáruházak kínálatával, különösen azokkal a termékekkel szemben, amelyek címkéjén az „EU-ból és EU-n kívülről származó méz” megjelölés szerepel. Számos fogyasztóban él a gyanú, hogy az ilyen tételek gyengébb minőséget képviselnek vagy nem felelnek meg a hazai normáknak. Dr. István Róbert ezzel kapcsolatban rámutatott: az 1169/2011/EU jelölési rendelet engedélyezi ezt a típusú megfogalmazást, ugyanakkor a kereskedelmi hálózatokba kerülő, engedélyezett üzemekből származó és az ovális azonosító jellel ellátott áruk folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak.

A harmadik országokból – így Kínából vagy Ukrajnából – beszállított tételeket már az első fogadó- vagy feldolgozóponton laboratóriumi analízisnek vetik alá; amennyiben pedig a mintákban tiltott szert, például antibiotikumot vagy növényvédő szert mutatnak ki, a szállítmányt nem engedik forgalomba helyezni.

Megtudtuk: Hargita megye méhészeti szempontból országos szinten is az élvonalba tartozik. A hatósági nyilvántartásban több mint 500 bejegyzett méhész szerepel, akik közül 372-en közvetlenül a piacra termelnek, vásárokra járnak vagy helyi üzletekben értékesítik termékeiket. A megyénkben Korondon működik egy nagy kapacitású mézfeldolgozó üzem, emellett nyolc begyűjtőpont és négy méhészeti szaküzlet áll a termelők és vásárlók rendelkezésére.

A helyi méhészek jelentős része nem csupán háztáji jelleggel tart méheket, hanem szakszerűen, sok esetben vándorméhészként termeli a különböző fajtamézeket. A DSVSA igazgatója szerint Hargita megye méztermelés szempontjából országos viszonylatban is jelentős, és a helyi méhészek jó minőségű mézet állítanak elő.

A fogyasztók számára a nyilvántartott helyi méhészetektől való vásárlás – a rövid ellátási lánc révén – nagyobb átláthatóságot biztosít. A hatóságilag bejegyzett méhészeknél szigorú nyomon követhetőségi rendszer működik: a méhcsaládok egészségügyi állapotát a körzeti állatorvos követi, a kezeléseket kezelési regiszterben dokumentálják, és be kell tartaniuk az előírt várakozási időket is.

A nyomon követhetőség a méz esetében különösen fontos. A hatósági ellenőrzések során egy adott tétel eredetét vissza kell tudni vezetni a termelőig, illetve azt is követni lehet, hogy a mézet mikor, honnan és milyen körülmények között gyűjtötték, dolgozták fel és értékesítették.

A nyilvántartott termelők emellett kötelesek évente bevizsgáltatni az általuk forgalmazott mézkészletet. A vizsgálatok a tiszta és kevert mézekre, illetve az egyéb méhészeti termékekre is kiterjedhetnek, az előírásoknak megfelelően.

A mézek ellenőrzésében kulcsszerepet játszik a DSVSA székelyudvarhelyi élelmiszer-biztonsági laboratóriuma, amely az országban is az elsők között vezetett be korszerű mézminőségi vizsgálati módszereket. A laboratórium számos, a méz minőségével kapcsolatos vizsgálatot képes elvégezni, és több szomszédos megye – Fehér, Kovászna, Beszterce-Naszód, Maros és Brassó – mintáit is fogadja. A peszticid- és egyes egyéb szennyezőanyag-vizsgálatokban a bukaresti központi laboratórium is részt vesz.

A székelyudvarhelyi laboratóriumban alkalmazott modern vizsgálati módszerek közül az egyik fontos eljárás a Phadebas-módszer, amely a mézben természetesen jelen lévő diasztáz enzim aktivitását vizsgálja. A módszer segítségével a méz cukorösszetételével kapcsolatos eltérések, így például a mesterséges cukoretetésből származó problémák is kimutathatók.

A vizsgálatok során a hidroxi-metil-furfurol (HMF) szintjét is ellenőrzik. Ez azért lényeges, mert a méz nem megfelelő vagy túlzott hőkezelése, illetve hosszabb tárolása során megemelkedhet a HMF mennyisége. A vizsgálat így a méz frissességének és a nem megfelelő hőkezelésnek az ellenőrzésében is fontos szerepet játszik. A hatósági szakember szerint különösen az jelenthet problémát, amikor a régebbi mézet újramelegítik annak érdekében, hogy ismét folyékonyabbá váljon és könnyebben tölthető legyen.

A laboratóriumi vizsgálatok emellett kiterjednek a növényvédőszer-maradványok (peszticidek) és az antibiotikumok kimutatására is. Ezeknél szükség esetén a bukaresti központi laboratórium bevonásával végzik el az ellenőrzést. Az igazgató tájékoztatása alapján Hargita megyében 2015 óta egyetlen esetben sem mutattak ki antibiotikum-maradványt a bevizsgált mézekben. Egy korábbi tematikus ellenőrzés során 32 ellenőrzést végeztek a méhészeknél, és 24 mintát vettek; a vizsgálatok során nem találtak kifogásolható tételt.

Az állategészségügy megyei igazgatója nyomatékosította: a hivatalosan bejegyzett termelőktől vásárolt, illetve az engedélyezett kereskedelmi egységekből származó, megfelelő jelöléssel ellátott mézek esetében hatósági ellenőrzési rendszer garantálja az élelmiszer-biztonsági követelmények betartását. Ugyanakkor az interneten vagy ismeretlen forrásból kínált, bizonytalan eredetű termékeknél ez a hatósági garanciarendszer nem feltétlenül áll rendelkezésre. Éppen ezért a DSVSA vezetője szerint érdemes kihasználni azt a lehetőséget, hogy Hargita megyében sok, hivatalosan nyilvántartott és ellenőrzött méhész kínálja közvetlenül a termékeit.