Még a magasabb, havi 10 ezer lej felletti jövedelemmel rendelkező hazai munkavállalók sem tekintik prioritásnak a megtakarítást, az APSAP képzési központ szerdán közölt tanulmánya szerint csak a nyolc százalékuknak fontos, hogy tegyenek félre pénzt.

Ezzel együtt a kutatás során megkérdezettek mintegy 60 százaléka mérsékelten elégedett azzal, ahogyan a gazdálkodik a pénzével, bár tízből négyen felélik havi jövedelmük 90 százalékát.

A 42 százalék elsősorban a szükségletei szerint költekezik, mintsem a vágyainak megfelelően, de ha megszorulnának, inkább a spórolás felé hajlanak, semhogy kölcsön kérjenek. Egész pontosan a megkérdezettek 74 százaléka válaszolta azt, hogy amikor nincs pénze lemond bizonyos kiadásokról, a 22 százalék az, aki a megtakarítását vagy a hitelkártyáját használja és csak 4 százalék kér kölcsön.

Befektetések terén sem jeleskedünk, a tanulmány szerint a megkérdezettek közel kétharmadának soha nem volt semmilyen pénzügyi befektetése, és nem is igen követjük figyelemmel a kiadásainkat. Mindössze a 36 százalék válaszolta azt, hogy hetente nyomon követi a kiadásait, a 13 százalék viszont azt mondta, hogy egyáltalán nem figyeli.

A férfiak azok, akik inkább számon tartják a kiadásokat, ugyanakkor ők azok, akik többet költenek szórakozásra és öltözködésre, míg a nők inkább oktatásra, egészségre és a kisállatokra szánnak nagyobb összegeket. A tanulmány szerint a nők fogékonyabbak a különböző kedvezményekre.

A kiadások terén a prioritások korfüggőek, derült ki az Agerpres által is összefoglalt felmérésből. A 60 év felettiek számára értelemszerűen az egészségügyi költségek állnak az élen, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok több mint felénél a szórakozás a legfontosabb.